A tanárok és a szülők a legritkább esetben teszik fel ezt a kérdést a gyerekeknek. Pedig az már bizonyított (és mindenki emlékezhet a saját tapasztalataira is), hogy jó hangulatban és kellő motivációval sokkal jobb eredmények születhetnek. Harminc gyerek hangulatát ugyanakkor szinte lehetetlen figyelni, így az osztálytermekben általában mindig akad néhány tanuló, aki az adott feladat nehézsége vagy fáradtság miatt nem tud megfelelően teljesíteni. A tananyaggal viszont haladni kell, a tempó sokszor feszes. Így, aki egy-egy fontos pillanatban épp nincs a csúcson, könnyen lemaradhat, ami miatt jó eséllyel lesz a későbbiekben még több kudarcélménye, és ebből eredő alulmotiváltsága, rossz kedve.
A hollandiai Tilburg Egyetem munkatársai most érdekes megoldáson dolgoznak a problémával kapcsolatban. A Computers in Human Behavior nevű tudományos szakfolyóiratban megjelenő tanulmány arról ír, hogy kutatók egy olyan matematikai oktatóprogramot fejlesztenek, amely egyúttal figyeli a megoldáson dolgozó gyerekek arckifejezéseit. Rögzíti és elemzi a gyerekek mimikájának legapróbb változásait is, és ha negatív emóciókat érzékel, akkor ennek megfelelően módosítja a feladatsorokat. A program 71 százalékos pontossággal becsülte meg a kísérletben résztvevő gyerekek érzelmeit, ami elképzelhető, hogy jobb eredmény, mint amit akár egy-egy szórakozott magántanár is produkálhat. A fejlesztés azonban még kísérleti fázisban van, így az elkövetkező években még jó néhány estét tölthetünk a lemaradó nebulók korrepetálásával és – ne adj’ isten, dorgálásával.
A módszer egyébként érdekes lehetne a felnőtt társadalomban is. Kíváncsi lennék, milyen érzelmeket dekódolna a program, miközben egyre ingerültebb ügyfélként próbálok eligazodni a sokszor csöppet sem ergonomikus ügyfélszolgálati weboldalakon. Talán többet mondana a fejlesztők számára, mint a saját teszteléseik. Alig várom. Biztos, hogy bekapcsolom majd a kamerát, ha egyszer eljutunk odáig.
Forrás: index.hu
