Ma reggel munkába jövet az egyik biztosítótársaság reklámja arról tájékoztatott, hogy ha 140 km/h helyett 120 km/h sebességgel hajtok az autópályán, akkor 100 km-en csak 8 percet veszítek, viszont akár 2500 Ft-ot is spórolhatok. Mindez 15 000 Ft-os órabérnek felel meg (önjelölt matematikusoknak szólok, hogy a pontos számokra nem emlékszem, csak a 8 percre és a 15 000 Ft-ra; ha valaki érez magában erőt, utánaszámolhat és pontosíthatja). A reklám zárószava szerint: Megéri, ugye?
Hosszú évek óta az első olyan rádióreklám volt, amire felkaptam a fejem, és azóta is motoszkál a gondolataimban. Végre egy reklámozó, egy ügynökség, aki helyén tudta kezelni a feladatot, és nem hangos sikolyokkal, csattanással, gyászzenével próbálja megértetni velünk, őrült autósokkal, hogy ne hajtsunk már iszonyú sebességgel a végzetünkbe, mert nem éri meg. Ehelyett mit csinál? Oda csap, ahol a legjobban fáj, a pénztárcánkra. Miközben egy szót sem szól arról, hogy ha 20 km/h-val kevesebbel mész, akkor exponenciálisan csökken a fékút, és nagyobb eséllyel élsz túl egy balesetet, legyél annak akár szenvedője, akár okozója. Meg persze, nem utolsó sorban a biztosítótársaságnak kevesebb kárt kell majd kifizetnie az érintettek felé. Ogilvy is azt mondta anno, hogy ne a fúrót adjad el, hanem a lyukat. Ügyes. Gratula a megbízónak és az alkotóknak.
