Az ite.hu-n megjelent 100 legnézettebb weboldal közül az aprod.hu lett az első. Napi látogatottsága 680 000-re becsült, ami azt is jelenti, hogy feltehetően nagy számban vannak azok, akik ilyen módon bevételre tesznek szert, de vajon kell-e ezek után a jövedelmek után adóznunk vagy sem, és ha igen, mégis hogyan?
A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerint évi 600 ezer forint bevételig nem kell bevallani az ingó értékesítésből származó jövedelmet, így adót sem kell utána fizetni. Sőt, akár évi 800 ezer forint bevétel is adómentes lehet abban az esetben, ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg – például a nagyszülők padláson rejtegetett kincseit értékesíti valaki -, s így a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Azokat a jövedelmeket sem kell ugyanis bevallani, amelyek nem haladják meg a 200 ezer forintot, ami pont az egynegyede a 800 ezer forintnak.
Ezekből a szabályokból levezethető, hogy évi 600, illetve 800 ezer forint bevételig nem számít üzletszerűnek az ingóságok eladása. Vagyis a magánszemélynek nem kell adószámot kiváltania. Márpedig ha a magánszemélynek nincs adószáma, akkor számlát és nyugtát sem állíthat ki. Az általános forgalmi adóról (áfa) szóló törvény szerint ugyanis az eladó adószáma az egyik adat, amelyet kötelező feltüntetni az említett bizonylatokon. Vagyis ha a magánszemély nem váltott ki adószámot az internetes kereskedésre, akkor a számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítését sem lehet nála ellenőrizni, ergo büntetni sem lehet annak elmulasztását.
Mindenképpen érdemes azonban valamilyen elismervényt kiállítani az átadott termékről. Erre a célra megfelel akár egy papírra kézzel írt adásvételi szerződés is. A vevőknek is érdekük, hogy legyen a kezükben valamilyen igazolás arra az esetre, ha például nem azt a terméket kapták, amit meg kívántak vásárolni. Tudjanak reklamálni, ha a megvásárolt termék nem felelt meg a hirdetésben leírtaknak vagy egyszerűen nem működik a készülék.
Jelentősen megváltozott a személyi jövedelemadózásban az is, mikor minősül üzletszerűnek az ingó értékesítés. A jogszabályba átemelték az áfatörvényből a gazdasági tevékenység meghatározására vonatkozó rendelkezést. Ennek alapján 2012-től önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az ingó vagyontárgy eladása, ha az gazdasági tevékenység keretében történik, vagyis ha valaki üzletszerűen, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel folytatja, és ellenértéket kap érte.
Némileg vitatott, mit jelent pontosan az üzletszerűség, a rendszeresség, mikor kell az áfa hatálya alá bejelentkezni, azaz adószámot kérni. Az adóhatóság értelmezése szerint annak az adózónak, aki úgy ítéli meg, hogy gazdasági tevékenység keretében értékesít ingóságokat, be kell jelentkeznie az adóhatósághoz, és adószámot kell kérnie, vagyis számlát is ki kell állítania minden esetben. Az adózás rendjéről szóló törvény 16. § (1) bekezdése szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat.
Adószakértők szerint azonban még abban az esetben sem kötelesek kérni az adózók adószámot, ha egyébként valójában üzletszerűen, gazdasági tevékenység formájában értékesítenek ingóságokat. A gazdasági tevékenység halmazának ugyanis csak egy része az adószámos tevékenység. Az adózás rendjéről szóló törvény 16. § (2) bekezdése szerint az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni. A hangsúly inkább azon van, hogy valaki kíván-e vagy sem adóköteles (áfaköteles) tevékenységet folytatni. Ebből levezethető, hogy az alanyi adómentes határig – évi 6 millió forint bevételig – nem kell adószámot kiváltani.
A törvény nem határozza meg, mikor minősül üzletszerűnek a tevékenység. Az adóhatóság szerint akkor minősül üzletszerűnek a tevékenység, ha az a magánszemély megélhetésében, vagyoni és jövedelmi viszonyaihoz mérten nem elhanyagolható mértéket képvisel – ez derült ki a NAV korábbi válaszából. Az adóhatóság hozzátette: az üzletszerűség vizsgálata során az értékesített tétel mennyiségét, az értékesítés körülményeit, valamint az életszerűségét kell figyelembe venni.
A tartós vagy rendszeres értékesítés fogalmát sem határozza meg a törvény, az ellenőrzés során mérlegeli az adóhatóság az említett körülményeket. A NAV ugyanakkor felhívja a figyelmet: a rendszeresség esetén nem feltétel, hogy a magánszemély árrés elérése céljából értékesítsen, az értékesítések ismétlődése számít.
Adószakértők szerint ugyanis nyilvánvalóan nem üzletszerű a tevékenység, ha például valaki egy darab festményt 1 millió forintért értékesít. Ebben az esetben nem lehet lényeges szempont, hogy a bevétel jelentős mértékű-e vagy sem az adózó jövedelmi viszonyaihoz képest, az a lényeg, hogy egyetlen ingóság eladásáról van szó, ami nem számít gazdasági tevékenységnek. Egyértelműen üzletszerű viszont, ha a beszerzés eleve arra irányul, hogy a terméket haszonnal eladja a magánszemély. Ha például valaki vásárol egy karambolos gépkocsit, és azt javítás után rövid időn belül jelentős haszonnal értékesíti, akkor az gazdasági tevékenység. Ha viszont a megjavított gépkocsit két évig használja, majd azt követően adja el, akkor már szimplán ingó értékesítésről van szó.
Nagyon fontos még tudni: ha valaki úgy ítéli meg, hogy gazdasági tevékenység keretében ad el ingóságokat, negyedévente személyi jövedelemadó, illetve egészségügyi hozzájárulás előleget kell fizetnie az ingó értékesítésből származó jövedelme után, tárgyhót követő 12-ig.
Akár üzletszerű, akár nem, az ingó értékesítésből származó jövedelmet a következőképpen kell megállapítani: a bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, valamint az átruházással kapcsolatos kiadásokat (kivéve azokat, amelyeket a magánszemély valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt).
Az egyik legfontosabb szabály tehát, hogy meg kell őrizni a vásárlásokról kapott nyugtát, számlát! Például a használt babaruháknál a beszerzési ár az esetek többségében magasabb, mint amennyiért később sikerül eladni a terméket. Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg – mert nincs meg róla a bizonylat – akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Ez akkor is igaz, ha valaki magánszemélyként adózik ingó értékesítés után és akkor is, ha üzletszerűen végzi ezt a tevékenységet.
Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben rögzített érték. Külföldről behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, akkor a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésre fordított összege a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték, ez utóbbi hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke, és – vagy egyébként – ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt, ez a jövedelem is a szerzési érték része.
