Az előző két részben nagyon röviden ugyan, de végig szaladtunk a kapitalizmus kialakulásának történetén, és hogy milyen társadalmi különbségeket is hozott magával. Fontos azt is szem előtt tartanunk, hogy a 60-70-es évekig uralkodó keynes-i kapitalizmusnak igen sok vívmányt is köszönhetünk. Ilyen volt például az életszínvonal addig soha nem látott emelkedése, a technikai fejlődés felgyorsulása, illetve a munkaidő folyamatos csökkenése.
Az 1970-es évek viszont újabb változásokat hoztak a gazdasági színtéren. Az addigi növekedés lelassult, az amerikai gazdasági mutatók romlani kezdtek. Ez persze húzta magával az egész piacot, hiszen az USA abszolút vezetője volt a világgazdaságnak ekkor. A szög koporsóban a 1973-as drasztikus olajár emelkedés volt, amely megakasztotta az addigi, olcsó energiára alapozott, növekvő termelést.
Hogyan változtatta ez meg a kapitalizmus addig ismert arcát?
Mivel a termelés csökkent, a munkanélküliség emelkedni kezdett. Az 1979-ben bekövetkező második olajár-emelkedés pedig bebiztosította, hogy a recesszió a 80-as évekre is átgyűrűzzön. Ezek az események ingatták meg az addig működő keynes-i gazdaságpolitikát és engedtek utat egy új irányvonal betörésének a gazdaságba, a neoliberalizmusnak. A neoliberális közgazdászok, politikusok szerint a válság oka a piac túlzott állami regulációja volt. Éppen ezért a válságra adott válaszként a piac teljes deregulációját szerették volna elérni.
Akkor most nem is a kapitalizmus rossz, hanem a neoliberalizmus az új mumus? Sajnos a világ már réges-régen sokkal bonyolultabbá vált annál, minthogy erre egy egyszerű igennel vagy nemmel lehessen felelni. Vagy hogy egyáltalán én elmagyarázhassam. Arról nem is beszélve, hogy neoliberalizmus nincs kapitalizmus nélkül. Őrület, tudom. Szóval inkább nézzünk olyan tényeket, amik mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Kezdjük az elején (de már a cikk közepén járunk 😉 ).
Mi az a neoliberalizmus?
A neoliberalizmus eszméjét még a 2. világháború után alkotta meg Friedrich Hayek és Milton Friedman. Mivel mint említettem a 70-es évekig elég jól mentek a dolgok a világban (világ=Nyugat jelen esetben), ezért nem volt szükség komolyabb változtatásokra gazdasági téren. Viszont ez a néhány évtized remek lehetőség volt arra, hogy a neoliberalizmus eszméjének írmagjait elültessék és később olyan politikusok használják fel a politikájukat támogató ideológiaként, mint pl Margeret Tatcher. Igen, az a kedves angol hölgy, aki szerint társadalom nem létezik, csak egyének. Aki szegény, az meg meg is érdemli. (Jó, ezt csak én teszem hozzá, de na.. lássuk be, hogy nem áll távol a gondolat egy nőtől, akinek a hobbija a szakszervezetek aprólékos szétverése volt.)
Aztán hogy folytassam “az emberek, akiknek bérelt helyük lenne a pokolban” a felsorolást: Ronald Reagan, Bill Clinton, Pinochet. Ma meg már tényleg boldog-boldogtalan neoliberális. Ha egyszer egy gépezet beindul…
Mi is a probléma, ha egyszer yolo van, meg gazdagság és kényelmes élet? Legalábbis van, akinek ez van.. Szerintem Hayek és Milton forogna a sírjában, ha látnák ma, hogy mivé lett az eszméjük, amit anno kitaláltak. Nyilván nem azért találták ki, hogy a világ rosszabb hely legyen. Senki nem ezért talál ki dolgokat, a tudósok legalábbis tutira nem. És itt most szeretnék idézni egy remek összefoglalást: a piac uralma nem azonos a nagyvállalatok uralmával.
Gyakori félreértés, hogy a neoliberalizmus az államot a nagyvállalatok kiszolgálójává akarja tenni, holott ez elviekben legalábbis nem igaz. A neoliberalizmus a piac pártján van, a nagyvállalatok érdekei azonban sokszor ellentétesek a piac érdekeivel: nekik sokkal jobb lenne a kisebb konkurencia, az enyhébb verseny, a kartellezés lehetősége. Míg egy, a neoliberalizmus elveit követő kormánynak elvileg mindezek ellen és a minél szabadabb verseny megvalósítása felé kellene törekednie. Elvileg.
És hol tartunk ezzel szemben ma? Az a következő részben kiderül!
Addig olvassátok el ezt a cikket a Kettős Mércén!
Forrásként ezt használtam:
Daniel Stedman Jones: Masters of the Universe: Hayek, Friedman, and the Birth of Neoliberal Politics
Comments are closed.