Az üzleti környezet az utóbbi években jelentős változásokon ment keresztül: megváltoztak a gazdasági feltételek, egyre diszruptívabb technológiai innovációk jelentek meg, emellett a fogyasztók elvárásai is fokozódtak. Mindez a cégeket teljesítményük növelésére, illetve termékeik, szolgáltatásaik és szervezeti felépítésük újragondolására készteti. Ezt a cseppet sem egyszerű folyamatot viszont lényegesen megkönnyítheti egy olyan megközelítésmód elsajátítása, mint a zéró-bázisú design koncepció!
A zéró-bázisú design koncepció egy viszonylag újkeletű gazdasági megközelítés, melyet Paul Polak és Mal Warwick használtak először a 2013-ban megjelent The Business Solution to Poverty című könyvükben. Ennek lényege, hogy egy jövedelmező vállalkozás felépítése érdekében el kell vonatkoztatnunk minden előzetes feltételezéstől és már létező modelltől, ezáltal utat engedve a felfedezésnek. Mindössze egyetlen viszonyítási alappal (bázissal) kell dolgoznunk, ami nem más, mint egy jól meghatározott cél.
Ha jól használjuk, a zéró-bázisú design alapelveinek segítségével a hagyományos megközelítésekhez képest jóval látványosabb teljesítménybeli változásokat érhetünk el. A koncepció alkalmazását követően jellemző eredménynek mondható, hogy
- a termelékenység 30%-ról 50%-ra,
- a Customer Satisfaction Score (CSAT), vagyis a vásárlói elégedettség mérőszáma 10-ről 20-ra,
- a befolyásolhatóság mértéke pedig 80%-kal növekszik.
A pénzügyi szektoron belül már számtalan vállalat megkísérelte a zéró-bázisú megközelítés bevezetését a vásárlói útvonalak (customer journey-k) átalakítása céljából. Ezek közül viszont nem mindegyik járt sikerrel, mivel a szervezetek egy része túl szűk értelmezésben használta a koncepciót, így nem került helyére minden egyes építőelem, amely a formabontó ötletekhez és az új megoldásokhoz nélkülözhetetlen.
Ehhez kapcsolódóan a McKinsey szakemberei 4 problémakört azonosítottak:
- az end-to-end customer journey-k hiányosan vagy zavarosan vannak definiálva,
- a vásárlói útvonalak újratervezését végző csapat nem rendelkezik a szükséges képességekkel,
- az ötletelés túlságosan erőltetett,
- a munkavégzés rugalmatlan és szigorúan szervezett.
Annak érdekében, hogy ezen problémákat kiküszöböljük, a McKinsey szerint 4 kérdést kell mérlegelnünk, mielőtt rendkívüli eredményeket várnánk a zéró-bázisú design koncepciótól. Ezeket részletesen cikksorozatunk következő részeiben mutatjuk be!
Források:
Warwick, Mal (2014): What is zero-based design?
https://www.linkedin.com/pulse/20140905161431-15904847-what-is-zero-based-design/ (Utolsó megtekintés: 2021. 07. 27.)
McKinsey (2019): How to extract maximum value from a zero-based design approach to customer journeys?
https://www.mckinsey.com/business-functions/mckinsey-digital/our-insights/how-to-extract-maximum-value-from-a-zero-based-design-approach-to-customer-journeys (Utolsó megtekintés: 2021. 07. 27.)
Comments are closed.