A „nudging” koncepció, mint arról előző cikkünkben is beszámoltunk, egy aránylag új viselkedéstudományi megközelítés. Ennek ellenére hatása annyira erőteljes, hogy a technika alkalmazására mára közel 400 önálló szervezeti egység jött létre különböző szervezetekben világszerte. Ezek az úgynevezett „nudge unit”-ok. Na de mit kell tudni ezekről?
A „nudge unit”-ok először a közszférában terjedtek el: a brit kormány a lakosság választási hajlandóságának növelése, illetve az adófizetési határidők betartásának ösztönzése céljából hozott létre egy ilyen egységet. Nagy-Britannia mellett pedig Ausztráliában, Dániában és Szingapúrban is előszeretettel alkalmaz a kormány „nudge”-okat. A módszer azóta az üzleti életben is széles körben elterjedt, kiegészülve jobb adatanalitikai eszközökkel és fejlettebb beavatkozási technikákkal.
Mit csinál pontosan egy „nudge unit”?
A legtöbb „nudge unit” nemcsak „nudging”-gal foglalkozik, hanem egyéb viselkedéstudományi módszerek gyakorlati alkalmazásával is. Ebből kifolyólag a „nudge unit” nem minden esetben megfelelő elnevezés, a McKinsey szakértői szerint a „behavioral-science unit”, magyarul viselkedéstudományi egység már helytállóbb kifejezés lenne ezen egységek tekintetében.
A „nudge unit” fókuszát a vállalati céloktól függően jelenthetik az alkalmazottak, a vásárlók, de a két csoport kombinációja is. Támogathatják például a felsővezetés döntéshozatali folyamatait, a vállalati kultúra fejlesztését, illetve a marketingkommunikációs területet is.
Hol helyezkedik el egy szervezetben tipikusan egy „nudge unit”?
Funkciójától függően egy „nudge unit” képezheti a K+F vagy a marketing területek részét, de arra is találhatunk példát, hogy a data science csapathoz közel helyezkedik el a szervezetben, a két tudományág közötti szinergiák minél jobb kihasználása érdekében. Multinacionális vállalatok esetében a „nudge unit” működhet önálló, globális műveleti központ formájában is, jellemzően keresztfunkcionális hatáskörrel.
Kik alkotják általában a „nudge unit”-ot?
Egy „nudge unit” szervezeti mérettől függően állhat 1 tagból, de akár 50-ből is. Az eddigi tapasztalatok szerint a legjobb „nudge” csapatok tagjai elsősorban a viselkedéstudomány, a pszichológia, a marketing és a fejlett adatanalitika területeiről érkeznek. Egy „nudge unit” létrehozásakor általában új, a területet elméletben és gyakorlatban is jól ismerő alkalmazottak felvételére kerül sor, néhány szervezetben viszont, ahol az intézményspecifikus ismeretek megszerzése időigényes, a már meglévő munkatársak közül kerülnek kiválasztásra a „nudge” csapat tagjai.
A „nudge unit”-ok megismerése után érdemes megnéznünk néhány példát a „nudging” eredményes alkalmazási lehetőségeire. Erre cikksorozatunk következő részében kerítünk sort.
Források:
Güntner, A., Smith, M., Sperling, J., Dickson, T. (2018): Behavioral science in business: Nudging, debiasing, and managing the irrational mind. McKinsey & Company Podcast.
https://www.mckinsey.com/business-functions/organization/our-insights/behavioral-science-in-business-nudging-debiasing-and-managing-the-irrational-mind (Utolsó megtekintés: 2021. 09. 29.)
Fusaro, R., Sperling-Magro, J. (2021): Much anew about ’nudging’. McKinsey & Company Interview.
https://www.mckinsey.com/business-functions/strategy-and-corporate-finance/our-insights/much-anew-about-nudging (Utolsó megtekintés: 2021. 09. 29.)
Comments are closed.