Az ember ül az autóban a reggeli forgalomban. Cammog. Cammog, mert előtte egy nagy busz lassítja a forgalmat. Felháborító.
Felháborító? De hát miért sietne, hiszen éppen városnézést tart, azt meg nem lehet gyorsan. Neki a cél az út, az embernek a munkába menet viszont eszköz a célhoz. Kibékíthetetlen ellentét. Mit tehetnénk? Például kommunikálunk, mondjuk, megköszönjük a türelmet. Velem pont ez történt, és máris jobban éreztem magam: megköszönték nekem a busz hátsó ablakában elhelyezett táblán. „Városnézés! Köszönöm a türelmét!” – szívesen!
