A kínálat alakítja a keresletet vagy a kereslet határozza meg a kínálatot? Egyre-másra nyílnak a natúr és biotermékeket forgalmazó üzletek, webshopok, miután egyre több termékről derül ki, hogy egészségre és környezetre ártalmatlan változatban is el lehet őket készíteni. A gyártó és a forgalmazó is jól jár, a kínálat és a kereslet egymást gerjesztve nő, sőt, gyakran a vásárlók maguk is saját, „zöld” vállalkozásba kezdenek, ha felfedeznek a hazai piacon egy apró, még lefedetlen területet.
Én már sok mindenről hallottam, ami bio, kolbásztól a kerítésig, pontosabban a kerítésfestékig. Aki hisz benne, az nem sajnálja a pénzt az egészséges táplálkozásra, és a jelek (hazai és import zöldségek, gyümölcsök magas vegyszerterheltségét alátámasztó vizsgálatok) szerint jól teszi. Aki az ökopiacon vagy a bioboltokban vásárol, előbb-utóbb rádöbben, hogy nemcsak az árt, ami bekerül a szervezetünkbe. A kozmetikumok, tisztítószerek szintén a vegyipar remekei, nem kímélnek sem embert, sem állatot, a környezeti terhelésről nem is beszélve (pl. mosószerek foszfáttartalma). Aki még ennél is messzebbre megy, az lakókörnyezetét is úgy alakítja ki, hogy megpróbálja elkerülni az egészségre ártalmas anyagok használatát (pl. PVC, teflon, kőzetgyapot, polisztirol, rákkeltő festékek, lakkok stb.).
Olyanokkal is összefutottam már, akik divathullámnak tartják a „biózást”, és megpróbálnak hasznot húzni a gyanútlan (vagy kevésbé rutinos) vásárlókból. Ezek a termelők, kereskedők „biónak” mondott termékeket árulnak (természetesen hivatalos tanúsítvány nélkül), de egyesek a veséjükig hatoló pillantások kereszttüzében töredelmesen bevallják, hogy azért néha ők is szoktak permetezni (természetesen nem olyan szerekkel, melyek az ökológiai gazdálkodásban elfogadottak). Hiába, résen kell lenni. Ha a tanyasinak mondott tojáson kettes kód virít, vagy a hentes „tanyasi csirke kapható” krétarajza mellett 600 Ft/kg-os ár szerepel, nem árt gyanút fogni és kihátrálni a boltból.
Azután vannak a natúr jelzővel illetett, növényi alapanyagokból készült termékek, melyek ugyan nem biogazdálkodásból származnak, de az átlagnál egészségesebb alternatívát kínálnak a fogyasztóknak.
Számos vállalkozás épül ma már az egészségtudatos fogyasztókra, ezek rendszerint bio-előtaggal hirdetik magukat, illetve szolgáltatásaikat. Vannak például bio-egészségfarmok, panziók, -kozmetikák, -éttermek, -szoláriumok(?), vegyesboltok, webáruházak, bioruhákat, biojátékokat árusító cégek, életmódtáborok, sőt, mlm-hálózatok is. Legújabb és legmeglepőbb felfedezésem a biofodrászat (www.biohajvagoszalon.hu). Ettől azonban nem kell megijedni, nem frissen préselt búzafűlével mossák az ember haját, hanem mindössze arról van szó, hogy natúrkozmetikumokat használnak a kőolajszármazékokat, szintetikus illatanyagokat és mesterséges színezékeket tartalmazó hagyományos hajápoló szerek helyett. Az áraik – számomra is meglepő módon – igencsak barátiak. Ráadásul a vendég számos alternatíva közül választhat, vágás előtt nem kötelező a hajmosás, és a szárítás is elvégezhető saját kezűleg, a kihelyezett szárítógépeken. Hajfestést nem vállalnak, de ez érthető is, hiszen a piacon alig akad emberbarát hajfesték, az adalékoktól mentes henna hatóideje pedig egy órától akár fél napig is terjedhet, és a siker sem mindig garantált.
