Az Internet Hungary tematikája mindig jó indikátor arra, hogy éppen milyen trendek, buzzwordök tartják lázban a hazai digitális marketinges szakmai közösséget. A 2017-es siófoki konferencia programja alapján az influencer marketing most mindent vitt, nem csak saját szekciójukban, de más-más szekciókban is minduntalan felmerült most ez a fogalom.
Influencerek és influencer marketing mindenütt
Nekem az volt a fő benyomásom, hogy az Instagram és a YouTube nagy felfutásával együtt most a szakma nagyobb része a rácsodálkozás fázisában van az influencer marketinggel kapcsolatban. Pedig nyilván ez sem TELJESEN újdonság. Véleményvezérek mindig is voltak, de az ezzé váláshoz általában le kellett tenni valamit előzetesen az asztalra. Ez lehetett mondjuk egy művészi, előadói, sportolói karrier. Illetve fontos tényezőként ott volt az ismertség felé vezető úton a “hagyományos” média, az újságok, magazinok, a rádió, a TV.
Most pedig a YouTube, az Instagram, a Facebook (de az azóta méltán elfeledett ask.fm-et is idesorolhatjuk) “keltetőjében” felcseperedett egy olyan, jellemzően tizen-, huszonéves influencer réteg, akiknek a social media a természetes közege, és népszerűségüknek sokszor nincs is a “felnőttek” által beazonosítható oka… De mégis ott vannak a “hagyományos” médiumokkal versenyre kelő követő és elérési mutatószámaik, amik mellett nem lehet szó nélkül elmenni – amúgy ezen számok valódiságáról egy korábbi cikkemben is írtam már.
Influencer marketing – a romantika vége
Na szóval, az influencerek itt vannak, és körülöttük pezsgett minden. Nyilván vannak azok, akik korán léptek és ezzel az influencer marketing “evangelistái” lettek. Például a YouTube vloggereket (belsős szlengben: Creators) képviselő ügynökségek ennek a kommunikációs formának a költséghatékonyságát, a személyes meggyőzés varázsát helyezik előtérbe, és gyakorlatilag temetik a TV-t és szinte az egész hagyományos médiát. Aztán ott vannak a hagyományos média képviselői és úgy általában a “konzervatívok”, akik az influencer marketing árnyoldalaira mutatnak rá előszeretettel: a nehezebb kontrollálhatóságra, hitelességi kérdésekre, a tartalom minőségére – sőt, azt is feszegetik, hogy ez az egész nem egy lufi-e.
Szerintem meg kell találni a helyét
Látni kell, hogy ezen a területen még eléggé “vadnyugati” állapotok uralkodnak, és még zajlik az “aranyláz” is. Az első, kísérletező kedvű nagyobb szereplők már túl vannak első kampányaikon, a Fanta Elnöki Főnökségről tartott előadásban azt láttam, hogy a Cola elégedett az eredményekkel.
Fanta Elnöki Főnökség
A Mastercard számára szervezett, fesztiválos influencer kampány, melyet a Star Network MCN ügynökséggel együtt bonyolítottunk le, szintén minden szereplő értékelése szerint sikeres volt. Az erről szóló esettanulmány, melyet az Internet Hungary-n előadtunk, hamarosan itt a Crane blogon is elérhető lesz cikk formájában.
Mastercard aktivitás a fesztiválokon influencerek bevonásával
Tehát vannak már sikertörténetek, de a csodavárástól mindenkit óva intenék. Egy influencer kampány nem jó bármilyen kommunikációs cél elérésére. Viszont megfelelő átgondoltsággal, a hagyományos marketinges és jogászi kontrollt és a piramisos jóváhagyatási lépcsőket kicsit lazítva, az influencereket beavatva és partnerként kezelve lehet jó kampányokat csinálni és eredményeket elérni. És ez hosszú távon is így lehet: nyilván alaposan meg fog rostálódni a kínálat – hiszen nem lehet minden 12 éves kissrácból influencer, aki tud Minecrafttal játszani, és maga felé tudja fordítani a telefonja kameráját, és nagyon sok tinilány kénytelen lesz megelégedni azzal, hogy csak a barátnői fogják végignézni a sminktippes videóit. Viszont a nagy számok törvénye alapján minden évben lesznek majd tehetséges fiatalok, akik kiválnak a tömegből, hogy – egy kicsit ódivatú kifejezéssel szólva – celebbé válhassanak.
Comments are closed.