A Napi Gazdaság oldalán olvastuk a folytatásban következő írást, mely beszámol a Legfelsőbb Bíróság döntéséről, mely alapján az üzletek pénztárában megadott személyes és bankkártya adataink összekapcsolása nem minősül személyhez fűződő jogaink megsértésének.
Azzal, hogy a vásárló aláírta az áruház pénztáránál a pos-terminál által kinyomtatott szalagot, hozzájárult bankkártyája utolsó nyolc számjegyének a tárolásához, azzal pedig, hogy az áfás számlához megadta nevét és lakcímét, megteremtette az adatok összekapcsolásának a lehetőségét, de mindez jogszerű – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság.
Az áprilisban született végső ítélet mögötti történet 2004 nyarán kezdődött. A vásárló bankkártyával fizetett egy áruházban, és észlelte, hogy a pénztáros rögzíti a kártya utolsó nyolc számjegyét, majd az áfás számlához – értelemszerűen – meg kellett adnia a nevét és a lakcímét is. Véleménye szerint ezeket, az adatokat az áruház összekapcsolhatja és ezzel jogosulatlan adatkezelést végezhet. Igaza végett bírósághoz fordult.
A keresetében úgy vélte, hogy az áruház megsértette személyhez fűződő jogait azzal, hogy “hozzájárulása nélkül a nevét, a lakcímét, a vásárlás napját, tárgyát, a fizetés módját és eszközét együttesen azonosító adatokból levonható következtetéseket lehetővé tevő, számítógépes és egyéb adatkezelést tart fenn”. Ezért elégtételt, 250 ezer forint kártérítést kért az áruháztól és közérdekű bírság kiszabását is kezdeményezte. Az áruház azzal védekezett, hogy a vásárló a bankkártya átadásával hozzájárul a nyolc számjegy rögzítéséhez, ez a cég általános szerződési feltételeiben is szerepel. A nevét és lakcímét pedig eleve önként adta meg. Amúgy pedig nem kötelező bankkártyával fizetni és áfás számlát kérni, és akkor nincs ilyen probléma.
A jogerős ítéletben a bíróság kifejtette: a töredék szám a vevő személyével közvetlen összefüggésbe nem hozható, így az a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján nem minősül olyan személyes adatnak, amely e törvény hatálya alá tartozik, így az áruház nem minősül adatkezelőnek. Így az áruházat nem terhelte az adatvédelmi biztoshoz történő bejelentés sem. A bankkártya utolsó nyolc számjegyének számítógépbe vitele nem minősül tisztességtelen általános szerződési feltételnek, miután erről a vevő a szükséges tájékoztatást a megfelelő módon megkapta.
A vevő felülvizsgálatot kért a Legfelsőbb Bíróságtól, ahol más lett az indoklás, de ott sem jutott hozzá vélt igazához. A legfőbb bírói fórum úgy vélte, hogy a természetes (magán-) személyhez tartozó bármely adat személyes adat, függetlenül attól, hogy annak alapján a konkrét személy beazonosítható-e. Az adott esetben azonban az áruház nemcsak a vevő bankkártya-számának a részletét rögzítette, hanem a fizetéshez tartozó műveletként a pos-terminálból kinyomtatott bizonylaton a vevő által aláírt nevét, illetve a kérésére kiállított – a nevét és lakcímét tartalmazó – áfás számlát is nyilvántartotta.
Ezért a vevővel kapcsolatban keletkezett adatok összekapcsolása, illetve annak csupán az elvi lehetősége is elégséges annak megállapításához, hogy az áruház a vevő beazonosítását lehetővé tevő személyes adatait kezelte. Az érintett személyének beazonosítására alkalmas adataival (nevével, lakcímével) összekapcsolt bankkártya-töredékszám – mint személyes adat – kezelése csak az érintett hozzájárulása és törvényi felhatalmazás hiányában minősül jogosulatlan adatkezelésnek. Miután az általános szerződési feltétel úgy volt kifüggesztve az áruházban, hogy azt csak a fizetés után lehetett elolvasni, az abban foglaltakhoz a vevő előzetesen nem járulhatott hozzá.
És most jön a jogi bukfenc: a vevő ugyanakkor a pos-terminálból kinyomtatott – a bankkártya-töredékszámot is tartalmazó – bizonylat aláírásával, illetve az áfás számla általa igényelt kiállításához az adatainak önkéntes közlésével hozzájárult ahhoz, hogy az áruház – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – az ügylet teljesítését tanúsító egyéb (nyugtán és konrollszalagon rögzített) adatokkal együtt kezelje.
Az áruháznak lett igaza: akinek ez nem tetszik, az fizessen készpénzzel, és ne kérjen áfás számlát.
Forrás: Napi Gazdaság
