A hétvégén újra a budaörsi hegyen levegőztettem a gyermeket, ahol is érdekes felismeréssel bővült szakmai világnézetem. A környékről azt érdemes tudni, hogy Budaörs talán legtehetősebb része, részint a hegyen álló paloták, részint a házak előtt álló autóflotta okán biztosan. Persze itt is megvan az a Budapest környéki agglomerációra oly jellemző látkép, ahol a százmilliós házak közé be-beékelődik még egy-egy a túlélésért küzdő (vagy csupán üzleti megfontolásból a szebb ingatlanpiaci jövő elérkezésén bízva meghagyott) mezőgazdasági parcella, elhanyagolt szőlőbirtok ütött kopott présházzal, hétvégi házzal. Szóval amit a Kálvária-dombról (nagyjából ott ér véget a város alsó része, és kezdődnek a hegyi utcák) baktatok felfelé, feltűnik, hogy rendre egy csinosan kivitelezett hagyományos hirdetés (az a régimódi fajta, szöveg plusz 3 letéphető kis információs panel) van ragasztva a villanyoszlopokra, később már a fák törzsére is, olyan 50-100 méterenkénti sűrűséggel. Lelkes volt a hirdető, mert mire a séta harmadát megtettem, már kíváncsi voltam, hogy mi is a tartalom.
Egyiknél elidőztem, és kiderült, egy kertész hirdeti szolgáltatásait, lefedve azt a portfóliót, amit egy, a háza környékét rendbe tudni kívánó, a kerti munkákért nem éppen lelkesedő vagy szabadidejét másra szánó tulajdonos potenciálisan igénybe vehet. A hirdetést korrekt szövegezéssel írták, számítógéppel, formásra szerkesztették, a minőség és megbízhatóság érzetét keltette, nem tartalmaz nagy ívű, fellengzős mondatokat, csak a lényeget, tapasztalatot és elérhetőséget. Eddig igazából semmi különös, ahogyan sétáltam tovább, csak motoszkált a fejembe a gondolat, hogy a kommunikációs űrkorszakban vajon van-e még létjogosultsága egy ilyen hirdetési formának. Aztán mire feltoltam a babakocsit a hegyre, hirtelen rádöbbentem az igazságra, ami mindvégig ott volt a szemem előtt. Az igen sűrűn kirakott hirdetések jelentős részéről hiányzott egy-egy, volt ahol mindhárom kis információs panel, ami nyilván azt jelenti, hogy igen, még egy ilyen jómódú környéken is vannak érdeklődők, akik letépik, hazaviszik és talán fel is hívják, no pláne meg is rendelik a szolgáltatást (még eljátszottam a gondolattal, hogy vajon nem a konkurencia tépdesi-e le a cetliket, de mivel a hirdetésben is ott volt az elérhetőség, az meg mindenhol sértetlen volt, így bizonyára nem). A hirdetések számolását 30-nál hagytam abba, az általam végigjárt utcákon összesen biztosan százas nagyságrendben volt kint a hirdetés, és ha azt kalkulálom, hogy majdnem minden másodikról hiányzott a kis hazavihető cetli, hát igen hatékony reklámozási formáról beszélünk. Érdekes, hogy ma, amikor egyszerűbb beírni egy online keresőbe hogy mit és hol akarunk, és biztosan százas nagyságrendben kapunk találatot, megél egy ilyen mini kampány. Az biztos, hogy jókor volt jó helyen, az üzenetet nagy pontossággal célba juttatta. Lehet, hogy felhívom a kertészt és csupán szakmai érdeklődésből építkezve megkérdezem, hogy hány hívása érkezett a kampánya hatására. Aztán lehet, hogy megkérdezem, mennyiért is vállalja a kerti munkákat, nekem is ágakat kellene metszeni, füvet kellene nyírnom még a héten…
