Az ezredforduló táján kezdtek el egyre gyakrabban megjelenni a webcímek a hirdetésekben, és kezdték el az ügyfelek felépíteni márkáik weboldalát.
A termékekről, szolgáltatásokról szóló statikus információs oldalak (pl. összetevők, kiszerelések), „Hírek, újdonságok” szekció nyilván kötelező feladatok voltak. Azonban hamar rá lehetett jönni, hogy elég kevés az a netező, aki „falja” ezeket a tartalmakat 🙂
Sok-sok brainstorming témája volt ebben az időben, hogy mivel lehet még felturbózni a weboldalt: márkához kapcsolódó tartalmak (témától függően receptgyűjtemény, programajánló, mesék), a megjelent reklámfilmek feltöltése, flash játékok, kvízek. A tartalommal általában nem is volt gond, azzal annál inkább, hogy a látogatók „maguktól” ezért nem keresték fel a weboldalakat, a játékok pedig a kezdeti érdeklődés után szintén az érdektelenségbe süllyedtek.
Mindezek oda vezettek, hogy a márkaoldalak létrehozása kötelezően kipipálandó feladattá vált, és túl sok energiát nem fektettek beléjük.
4-5 évvel ezelőtt a blogolás robbanásszerű sikere arra sarkallt jó pár márkatulajdonost, hogy blogot is integráljon oldalába. Ez viszont folyamatos odafigyelést, tartalomgyártást (és terjesztést!) igényel, mely dedikált ember híján általában több kolléga közös felelőssége között beesik az asztal alá.
Néhány kivételtől eltekintve tehát a márkaoldalakat lassan belepte a virtuális por, egy-egy aktuális promóció Játékszabályzatának feltöltésén kívül más szinte nem is változott. A Facebook diadalmenete pedig oda vezetett, hogy bizonyos márkák inkább a Facebook márkaoldalukra koncentrálnak, vagy éppen márkaoldal helyett csak Facebook oldaluk van.
Én azonban úgy gondolom, hogy a blogolás és a Facebook adhat egy újabb löketet a márkaoldalak újjáéledése felé.
A Facebook ugyanis egy tartalom-megosztó platform, és nem igazán alkalmas nagyobb-hosszabb, pár másodpercnél több bevonódást igénylő információ átadására. A Facebook arra nagyon jó, hogy felkeltse a figyelmet és továbbküldje az olvasót. Hová? Hát a brand site-ra, ahol minőségi tartalommal várjuk a látogatókat. Megvalósulhat a régi álom: végre egyszerűen küldhetők a látogatók a márkaoldalra.
Ehhez azonban technikai módosítások is szükségesek a régivágású brand site-okon. Ahol például eddig nem volt felhasználóbarát tartalomkezelő rendszer (CMS), ott szükséges egy ilyet beépíteni. A tartalmat gyakran kell frissíteni és lehetővé tenni, hogy a weboldal minden egyes porcikája jól megosztható legyen a közösségi hálózatokon.
A blogolás is itt kerül ismét a képbe: ha érdekes (a márkához, termékhez akár csak lazán kapcsolódó) tartalmat készítünk, ez szintén bevonzza a látogatókat a közösségi megosztáson keresztül. A blogon akár a témában elismert bloggerek vendégposztjait is lehet közölni, mely szintén újabb látogatókat-olvasókat jelenthet.
A technikai háttéren túl, ugyanolyan fontos, hogy ezt a tevékenységet egy dedikált munkatárs végezze, ne a marketinges vagy PR-es kolléga kapja meg újabb pluszfeladatként. A 2010-es években új pozíció kezdett el körvonalazódni, a Social Media Manager. Az ő feladata, hogy a nyersanyagokat összegyűjtve, a blogra, illetve a közösségi hálózatokra alkalmas formában írja és designolja meg az anyagokat, gondoskodjon a terjesztésről, kezelje a közösségi oldalakon felmerülő kérdéseket-kommenteket.
