Az adatvizualizáció célja, hogy egy számszerű, “száraz” adatot emészthetővé, befogadhatóvá, érhetővé tegyen, feltárja az összefüggéseket – így segítve a befogadást, megértést és ezáltal a döntéshozatalt vagy a meggyőzést. Érdemes tehát az emberi percepció legalapvetőbb törvényszerűségeire építeni. Ezt a gestaltpszichológusok tanulmányozták a legbehatóbban, lássuk hát, hogyan segít a sikeres adatvizualizációban a hasonlóság, a közelség, a zártság és a folytonosság elve!
Gestalt elvek az adatvizualizációban
Was ist Gestaltpsycholgie eigentlich?
A gestaltpszichológia elnevezés a német Gestalt ’alak’ szóból ered, alapgondolata, hogy az egész alak észlelete több a részek egyszerű összegénél, és az egész a részekhez képest elsődleges. A pszichológia ezen ágának jellemzően német származású művelői behatóan foglalkoztak az észleléssel, az ingerek agyban történő feldolgozásával és értelmezésével. Mivel az adatvizualizáció során pontosan az a célunk, hogy a létrehozott információt minél könnyebb legyen vizuálisan befogadni és feldolgozni, ezért nagyon is érdemes a Gestalt elveit is figyelembe venni. Ezek intuitívan természetesen mindannyiunkban jelen vannak (hiszen a XX. század első felében a gestaltpszichológusok az emberi percepciót figyelték meg és írták le), de ezek tudatos alkalmazása biztosabb megértést hoz a befogadókban. Lássuk hát azokat az alapelveket, melyeket az adatvizualizációban is tudunk hasznosítani:
A hasonlóság elve
Azon elemeket, melyek hasonló kinézettel (forma, szín) rendelkeznek, hasonlónak érzékelünk. Az adatvizualizációs gyakorlatban hasonló színű, formájú és alakú elemekkel kell az egy csoportba tartozást szemléltetni, de természetesen ez a különállásra is igaz.
Gestalt elvek az adatvizualizációban: A hasonlóság elve
A közelség elve
Két elem közelsége (vagy távolsága) szintén az egyik legerősebb indikátora az egy csoportba tartozásnak vagy különállásuknak. Ez igaz lehet elemek korrelációjának szemléltetésére (pl. egy szórásdiagramon – scattergram), de egy oszlopdiagram oszlopait, vagy különálló diagramokat is lehet egymással és más elemekkel csoportosítani.
Gestalt elvek az adatvizualizációban: A közelség elve
A zártság elve
Az elemek körbehatárolása nagyon erős jelzést ad az összetartozásról és ehhez nem is kell feltétlenül bezárni a vonalakat, az agyunk még a hozzávetőleges körbehatárolást is összezárja. Az adatvizualizációban ezt boxok, körvonalak, blokkok létrehozásával használhatjuk.
Gestalt elvek az adatvizualizációban: A zártság elve
A folytonosság elve
Hajlamosak vagyunk úgy látni bizonyos ábrákat, formákat, hogy azok abba az irányba haladnak tovább, amely felé mutatnak. Ezt adatvizualizációban leginkább az egyes grafikonok, blokkok közötti átvezetéshez használhatjuk. A történetmesélés adatokkal (storytelling with data) megkívánja, hogy sugalljunk egy sorrendet, hogy mi a következő elem: nyilak vagy nyíl jellegű szövegblokkok alkalmazása megfelelően tudja vezetni a tekintetet.
Gestalt elvek az adatvizualizációban: A folytonosság elve
Bár, mint ahogy a bevezetőben is említettem, intuitívan eleve a fenti alapelveket alkalmazzuk a gyakorlatban, érdemes tudatosan átnézni a infografikáinkat, prezentációinkat ezzel a szemmel is.
Comments are closed.