A Nielsen piackutató cég a közelmúltban felmérte, mely termékek a legkelendőbbek a reklámoknak köszönhetően. A vizsgálatból az is kiderült, melyik médium hatására vásárolnak a legtöbben, és mennyire kedvelik a humort az emberek.
Reklámok hatására az elmúlt 12 hónapban 10 emberből 7 vásárolt élelmiszert, 4-en pedig valamilyen kozmetikumot, haj-, illetve testápoló szert. Az 53 országra kiterjedő internetes kutatás eredménye annyira nem meglepő a számomra. Amíg a tudatos vásárlói réteg nem erősödik meg itthon kellőképpen, addig nyitottak vagyunk bármi újdonságra, a tejfogromboló cukorgolyókkal tömött Minimax szívószáltól kezdve a sztárszakács dicsérte kocsonyás levesalapig. Szerencsére a termékfejlesztések azért lassan kezdenek elmozdulni az egészségesebb végtermékek irányába, de mivel a kereslet határozza meg a kínálatot, a gyártók nem törik össze magukat igyekezetükben. Annak ellenére, hogy a vízcsapból is a legújabb élelmiszerbotrány folyik, a magyar lakosság túlnyomó része sajnos nem engedheti meg magának az egészséges(ebb) élelmiszerek megvásárlását. No de térjünk vissza a felméréshez, mely az első kérdést illetően az európai arányokkal megegyező eredményt hozott. Ha nincs egészség, az élelmiszerek után mit vesz gyakran a magyar ember a reklámok hatására? Gyógyszereket és gyógyhatású készítményeket. Ha ezek nem válnak be, akkor meg piát. Na jó, csak vicceltem az okokat illetően. Sorrendben az élelmiszereket, gyógyszereket és italokat a ruházati cikkek, a szórakoztató elektronikai eszközök, a személyes használatú elektronikai készülékek (pl. iPod vagy mobiltelefon) és a banki vagy biztosítási szolgáltatások követik.
Biztos sokan rávágják a helyes választ arra, melyik médiumot jelölték meg a legtöbben a vásárlás motivációjaként például az élelmiszerhirdetések esetében. Persze, hogy a televíziót! A vásárlók 76%-ának egy-egy tévészpot vezette a kezét vásárláskor a közértben. 56%-uk a sajtóhirdetéseket jelölte meg, 45%-uknak pedig egy-egy óriásplakát láttán futott össze a nyál a szájában. Élelmiszert hallás után már kevesebben vesznek, a rádióreklámoknak be kellett érniük 14%-kal. A válaszadók 10%-a netes reklámfilmek láttán is gerjedt már rá élelmiszerekre, a bannerek és a mobilreklámok viszont nem bizonyultak túl hatásos reklámeszköznek a népélelmezést tekintve.
A többi, vizsgált termékcsoport esetében is bebizonyosodott, hogy a tévének szavazzák a legnagyobb bizalmat. Különösen igaz ez a recept nélkül kapható gyógyszerek és gyógyhatású készítményeket esetében, 10 vásárlóból 8 tévéreklám hatására döntött az adott termék mellett. Ruhaneműket viszont csak a lakosság 42%-a vásárolt tévéreklám alapján, ennél a termékcsoportnál a sajtóhirdetések hatékonyabbnak bizonyultak (gondolom ebbe a katalógusok stb. is beletartoztak). Az alábbi táblázatból kiderül, hogy az emberek szeme mire csillant fel leginkább a sajtóhirdetésekben:
Most már nagyjából választ kaptunk a mit és a hol kérdésekre, a hogyan azonban eddig még nem került szóba. A megkérdezettek 51%-a az akció szócskára figyel fel leginkább. Ám ne gondoljuk, hogy tőlünk nyugatabbra más a helyzet, a sógorok ugyanúgy kaphatók egy kis potyára. Egy spanyol divatcég például az első száz, fehérneműben érkező vásárlóját ingyen felöltöztette. New Yorktól Londonig tolongtak az emberek az üzleteik előtt… A reklámok vonzerejét illetően második helyen a vicces tartalmat jelölték meg a válaszadók (38%-ban), ezt követi a könnyen megjegyezhető márkanév vagy logo (34%), valamint az, ha egy reklám érdekes, újszerű, eltér a megszokottól (34%). Az európai átlag viszont nem ezt mutatja, ott a humor helyett inkább a meggyőző erőt tartják fontosnak. A statisztika láttán valószínűleg elkeserednek a kreatívok, ám ne felejtsük el, hogy egy akciót kommunikáló hirdetés is lehet ötletes, humoros, még ha annak a fránya ötbetűs szónak rá is kell kerülnie.
Forrás:
