Cikksorozatunk előző részeiben megismerkedhettünk egy viszonylag új tudományos menedzsment megközelítéssel, a „nudging”-gal. A technika hatásossága vitathatatlan, ehhez viszont tisztában kell lenni néhány kulcstényezővel. Mutatjuk, melyek is ezek!
A „nudging” lényege, hogy kisebb vagy nagyobb beavatkozások, ún. „nudge”-ok révén egy helyesnek vélt irányba tereljük az emberek cselekedeteit anélkül, hogy a választás szabadságát bármivel is korlátoznánk. Amennyiben kellő odafigyeléssel végezzük, a „nudging” a munkavállalói biztonságtól kezdve a szervezeti elköteleződésig számtalan területen vezethet jelentős javuláshoz. Azonban ha nem vagyunk elég körültekintőek, a „nudging” könnyen átfordulhat „nagging”-be, azaz (tükörfordítással élve) nyaggatásba, amivel pont ellentétes hatást érünk el.
Ennek elkerülése érdekében egy „nudge” kialakításánál az alábbi 3 feltételt kell figyelembe vennünk:
- Egy jó „nudge” a választásról szól.
A „nudging” hatásossága elsősorban abból fakad, hogy meghagyja a sorsunkról való szabad döntés lehetőségét. Egy jó „nudge” feltétele, hogy egyrészt, a választás ne legyen nehéz, másrészt, a beavatkozás céljával ellentétes reakció minél kisebb sérelemmel járjon. Ez alapján „nudge”-nak számít, ha egy szervezetben minden tagot beiratunk egy opcionális tanfolyamra, amelyről aztán szabadon, költségmentesen lejelentkezhetnek. Akkor viszont, amikor csak emlékeztetjük rá alkalmazottainkat, hogy ne felejtsenek el feliratkozni a tanfolyamra, már „nag”-ről beszélünk.
- Egy jó „nudge” könnyen követhető.
Egy „nudge” akkor jó, ha érthetően ad át minden szükséges információt. Az irreleváns, komplex információk feldolgozása ugyanis időigényes, ez pedig a becsapottság érzését keltheti az emberekben. Az opcionális tanfolyam példájával élve, ha az egyének világosan ismerik a kurzusról való lejelentkezés módját, akkor „nudge”-ról van szó, de ha az ehhez kapcsolódó instrukciók pontatlanok vagy nehezen érthetőek, az már „nag”-nek minősül.
- Egy jó „nudge” személyes.
A legjobb „nudge”-ok egyértelműen azok, amelyeket technológiai és analitikai megoldások segítségével a célcsoportra lehet szabni. Az egyének gondolkodásmódját, preferenciáit és viselkedését figyelembe vevő beavatkozások garantálják, hogy az elvárt cselekvés valóban a legkívánatosabb opció lesz az érintettek számára. Visszatérve az opcionális tanfolyam példájára, itt az igazi aduászt az jelentheti, ha az alkalmazottak automatikusan a személyes fejlődésükhöz legmegfelelőbb tanfolyamra kerülnek be.
Amennyiben élni szeretnénk a „nudging” nyújtotta lehetőségekkel, ennek a 3 kritériumnak a teljesülését kell szem előtt tartanunk, ezzel garantálhatjuk a kívánt hatás elérését.
Forrás:
DiLeonardo, A., Schaninger, B., Smallets, S. (2020): Nudge, don’t nag. McKinsey & Company.
https://www.mckinsey.com/business-functions/organization/our-insights/the-organization-blog/nudge-dont-nag (Utolsó megtekintés: 2021. 09. 28.)
Comments are closed.