Az Sg.hu-n olvastam a felhő alapú szolgáltatásokról egy cikket, ahol érdekes fogalommal találkoztam, a hybrid cloud kifejezéssel. Maga a cikk is nagyon érdekes, de a hybrid felhő elképzelés még inkább.
Már nem csupán a nagyvállalatok számára fontos a rugalmasan bővíthető tárolási és számítási kapacitás, hanem egyre inkább a közép- és kisvállalatok is érdeklődnek a felhő alapú szolgáltatások iránt (sok esetben a kis- és középvállalatok nem is tudják, hogy már használnak ilyen jellegű szolgáltatásokat, mint pl. a Google Mail, Google Drive, Google Táblázatok stb). Ezzel párhuzamosan a magánszemélyek körében is óriási népszerűségnek örvendenek a felhő alapú szolgáltatások, gondoljunk csak a játékokat, zenéket és videókat kínáló online megoldásokra. Nagyon úgy tűnik, hogy ez csak a kezdet lehet; az Sg cikke szerint a szakértők meggyőződése, hogy 10 éven belül eltűnhetnek a klasszikus asztali gépek és minden, rajtuk tárolt adat és program is a felhőkörnyezetbe kerül majd. Ennek a piacokra gyakorolt leendő hatásai önmagukban is megérnének egy külön értekezést, de kanyarodjunk vissza az eredeti témához.
Az Oracle tanulmánya szerint, melyre a cikk is hivatkozik, a nagyvállalatok 90%-a innovatív megoldásként tekint a felhőre és 51%-uk 2 éven belül el is éri azt a szintet, hogy igénybe vegyenek ilyen jellegű szolgáltatásokat. Ez természetesen a nagyvállalati IT részlegeket óriási feladatok elé állítja; hogyan biztosítsák megfelelően a cégek bizalmas adatainak, digitális anyagainak rendelkezésre állását és biztonságát, miközben szükségük van skálázható, rugalmas tárolási és számítási kapacitásokra.
A privát felhasználók körében más jellegű kérdések merülnek fel, természetesen az adatbiztonság területén. Az Edward Snowden-ügy óta ugyanis komoly bizalomvesztést könyvelhettek el az USA felhőszolgáltatói és az Európai telekom óriás, a Deutsche Telekom sem könnyíti meg a helyzetüket, mivel igyekszik szeparálni és védeni felhasználóinak adatait a tengerentúli cégek felhő alapú szolgáltatásaitól. Maga a Microsoft is, aki a saját technológiáját hozta a kontinensre, de a T-System szervereire, megtagadta adatok kiadását az amerikai hatóságok számára, mivel álláspontjuk szerint az adatok a felhasználók tulajdonát képezik és adott ország törvényei szerint kell kezelni azokat, valamint az adatkezelési folyamatnak átláthatónak és egyértelműnek kell lennie a felhasználók számára.
A fent taglalt adatvédelmi problémákra adhat megoldást a hybrid felhő. Ez egy olyan felhő alapú környezet, ami a privát (vállalat tulajdonában lévő kapacitás) felhőt és a publikus felhőt vegyíti, a kettő közötti átjárhatóság biztosításával. A hybrid felhőt jelenleg a 2015-2016-os évek legfontosabb informatikai trendjei közé sorolják, habár sok kérdés merül fel még gyakorlati használatukat illetően, mint például az így keletkező összetett informatikai architektúrák üzemeltetése, valamint a szükséges hálózati sebesség biztosítása az akadálymentes munkavégzés érdekében. Valószínűleg itt fog felértékelődni az IT vezetők szerepe, hiszen adott cég tevékenységétől függően komoly architektúrális tervezésre és erőforrás-optimalizálásra lesz szükséges a hybrid felhő hatékony működtetéséhez, üzemeltetéséhez. Én személy szerint viszont osztom a cikkíró véleményét abban, hogy elvitathatatlan az az előny, hogy az adatok és szolgáltatások egyszerűen és könnyen áthelyezhetővé válnak, miközben az érzékeny adatokat házon belül tarthatják a vállalatok.
