Karácsony előtt Londonban jártam. Évek óta mindig megy a matek, hogy milyen vonaljegyet érdemes vásárolni akkor, ha közlekedni akarunk az egyébként közösségi közlekedés szempontjából igen jól ellátott világvárosban. Hány napra kell a jegy, milyen zónákra, repülőtérre is tömegközlekedéssel menjünk, vagy azt hagyjuk csak a belvárosra. Megannyi kérdés, igazi döntési probléma egy sokdimenziós mátrixban. A megoldás aztán általában a méregdrága napijegy, amit persze nem használunk ki, pedig mint a mérgezett egér közlekedünk mindenhová busszal, metróval, hogy jobb legyen a per utazás ár érték aránya.
Na, ennek az őrjítő problémának vetett véget a Londoni Közlekedési Vállalat (TFL), amikor nemes egyszerűséggel elérhetővé tették az egyérintéses (contactless) fizetési lehetőséget a teljes közösségi közlekedés vonalán beleértve az elővárosi vonalakat, és a vasúthálózat jelentős részét is. Mostantól minden olyan kártyával, amin szerepel a contactless jel, lehet fizetni a kapuknál és az érvényesítő pontokon. Nem volt nehéz dolguk, hiszen az Oyster kártya révén a hálózat már jó pár éve kiépült és működik gond nélkül. Az igazi előny, hogy mostantól bárki, akinek ilyen kártyája van gond nélkül fizethet, nem kell Oyster kártyát kiváltani és töltögetni egyenleggel.
A fizetés egyébként egy az egyben megegyezi az Oyster kártyával, ugyanazzal a tarifával, ugyanolyan feltételek mellett működik. Fontos, hogy mindig ugyanazt a kártyát kell használni, mert az elszámolás az adott kártyához kötődik. Amikor belépsz és érvényesíted a kártyát, regisztrálja a rendszer az utazás kezdetét, amikor kilépsz, regisztrálja, hogy végeztél, ez alapján kalkulálja a díjat. A nap végén (vagy másnap) pedig terheli a költséget. A kedvezmények itt is megvannak, például ha az adott napi utazások összege eléri a napijegy árát, arra vált, és korlátlanul használhatod tovább.
Így működik:
Egyébként jól látható a cél, minél kevesebb papír alapú jegyet kelljen kiállítani. Ezt követik a tarifák is, kezdi nagyon nem megérni a hagyományos módon utazni Londonban. Zonától függően a hagyományos jegy ára kicsivel több, mint kétszerese az egyérintéses fizetés jegyárának. Ráadásul szintén közel a hagyományos napijegy árának a feléért utazgathatunk egész nap kedvünkre, mindenféle korlátozás nélkül, ha elérjük az erre megállapított egyérintéses fizetés összeghatárt (ez is Zónától függő, van, ahol nem ilyen kedvező a helyzet, de összességében mindenhol ez a legkedvezőbb megoldás.
Ízelítőül egy rövid kivonat a jegyárakról a Zone 1. viszonylatában:
A teljes árlista itt, ha érdekel: TFL
A MasterCard, mint az egyérintéses fizetés (PayPass) egyik úttörője egészen ügyesen lovagolta meg a kínálkozó lehetőséget. Két alkalommal is meghirdettek egy olyan promóciót, amiben a PayPass kártyával rendelkezők és azt használók ingyenesen vehették igénybe a londoni közösségi közlekedést az adott pénteki napokon (2014. november 14. és 28.). A kampány igen sikeres volt. A londoni metró valaha volt legforgalmasabb napja lett az akció első etapja, 4,576 millió utazással, ebből 175 000-et egyérintéses fizetéssel kiegyenlítve.
Ha Londonba utaztok, vigyétek magatokkal PayPass kártyátokat, és használjátok nyugodtan. Én kipróbáltam, tökéletesen működött.
