Ha online kommunikációról van szó, akkor a social médiában való jelenlét fontosságát már jó ideje senki sem kérdőjelezi meg. Mostanában azonban azt figyeltem meg, hogy sok cég és márka kicsit átesve a ló túloldalára, csak a social médiára koncentrál, és adatbázis helyett kizárólag lájkolói bázist építettek, weboldaluk karbantartása helyett Facebook oldaluk frissítésére koncentráltak, kommunikációjukban már csak a Facebook oldalt promótálják.
A saját adatbázisnak és az erre épülő e-dialógus programnak azonban változatlanul vitathatatlan előnyei vannak, amiket érdemes számba venni!
1) Rendelkezés az adatok felett
A lájk- és követőszámok növelésének hajszolása közben nem szabad elfelejteni, hogy a social média oldalak csak hozzáférést biztosítanak a rajongókhoz, de a szabályokat ők alakítják. A Facebookon például a személyes és marketingüzenetek számának növekedésével egyre nehezebb bekerülni egy-egy lájkoló hírfolyamába. A trend a Facebookon is világosan látható: pénzt kell befektetni nem csak a lájkok megszerzésébe, de a szponzorált posztokkal abba is, hogy márkánk, cégünk üzenete stabilan bennmaradjon a hírfolyamban.
A saját adatbázissal és e-dialógus programmal a tárolt fogyasztói információkhoz az adatkezelő korlátlanul hozzá tud férni, mind kommunikációs, mind elemzési céllal.
2) A kommunikáció személyre szabhatósága
A social média oldalak is biztosítanak statisztikát a lájkolói/követői bázisról, de azok messze nem teljes körűek és csak korlátozottan hozzáférhetők, az egyénre szabott marketing üzeneteket/ajánlatokat pedig egyáltalán nem támogatják, ezért inkább jól célozható médiaként, és nem direktmarketing eszközként tekinthetünk rájuk.
A rendelkezésre álló adatokból – természetesen a tárolt adatok részletességétől függően –tetszőleges szegmenseket lehet létrehozni, akár egyénre szabott ajánlatot készíteni.
3) Médiazaj és spam
A médiazajt általában az ATL eszközökhöz, a spameket pedig az e-mail marketinghez társítják, de a social médiában egyszerre jelen van mind a kettő. A hírfolyamok folyamatosan frissülnek, újabb és újabb bejegyzések, chat-üzenetek bukkannak fel, a pár másodperc alatt könnyen befogadható, a figyelmet erősen megragadó, „bulváros” tartalmaknak áll a zászló. A ’social spam’ lehet ártalmatlan, csupán a figyelmet elterelő mém, vicces kép, videó, de kifejezetten rosszindulatú, félrevezető, megtévesztő tartalom is. Üzenetünknek ebben a környezetben kell érvényesülnie, és cselekvésre ösztönöznie.
Akármennyi e-mailt kap is valaki, az biztosan kevesebb, mint ahány posztot a hírfolyamában lát, sőt a „vicces e-mailek” és a végeérhetetlen körlevelezések „minden címzettnek” szintén a social mediába költöztek át, így tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy az e-mailek területén kisebb lett a médiazaj. Ha tehát betartjuk a szabályokat, hogy ne akadjon el levelünk a spam filterekben, akkor valószínűleg ezen a csatornán nagyobb figyelmet kaphat üzenetünk, főleg ha az megfelelően személyre szabott.
4) Nagyobb vásárlási konverzió
A Custora egyik e-commerce-szel kapcsolatos elemzésében rámutat, hogy az e-mailes kommunikáció a második leghatékonyabb a vásárlási konverziót tekintve, a CPC mögött és a social media előtt. A keresőmarketing elsősége indokolt, hiszen ott a fogyasztók aktívan kerestek valamit, eközben találták meg őket a hirdetések. Egy aktív feliratkozás egy e-mail hírlevélre egy olyan cselekedet egy fogyasztó részéről, ami jobban valószínűsít egy későbbi vásárlást. A social media (jelen esetben a Facebook és a twitter) jóval gyengébben szerepeltek konverzió tekintetében, hiszen még érdeklődés alapú hirdetések esetén is, egy passzív befogadót találnak meg az üzenetek, aki ráadásul szórakozási céllal van a közösségi hálón.
