Vajon hány elküldött e-mailjére emlékszik Ön? Azt pedig még kevésbé jegyezzük meg, hogy mit is írtunk a tárgysorba. Ezért, ha tárgysor „RE:” –vel kezdődik, hajlamosak vagyunk elbizonytalanodni magunkban, és azt hinni, hogy biztosan mi küldtünk korábban e-mailt, még akkor is, ha pontosan nem emlékszünk rá.
Ezt a figyelmetlenséget és bizonytalanságot használják ki sokszor a spamküldők. Sőt, mivel amint meglátjuk a tárgysorban, hogy „RE:” –vel kezdődő címet, automatikusan evidenciaként kezeljük azt, hogy ez egy válasz a mi levelünkre. Ez egyben azt is jelenti számunkra, hogy megbízható feladótól érkezett, és tudat alatt ettől úgy érezzük, hogy muszáj megnyitnunk, mert biztosan valami számunkra fontos üzenet van benne. Pedig nem, ez is csak egy újabb trükk, amellyel az emberi gyengeségeinken keresztül használnak ki minket, jó esetben csak egy sima kéretlen reklámüzenet elolvastatása céljából. Kérdés, meddig működik ez egy-egy embernél. Szerintem nem sokáig, én egyszer kattintottam rá automatikusan egy ilyen „RE:” kezdetű spamre. Azóta tovább olvasom a tárgysort, és alaposan megnézem a feladót. Sokszor a feladó nevének vizsgálata célravezetőbb, mint a tárgysor böngészése. A fifikás spammelők ugyanis tipikusan olyan címeket adnak, amikről simán gondolhatom azt, hogy én küldtem. Egy irodai dolgozó vajon havonta mennyi „számla” tárgysorú üzenetet küld például? Tulajdonképpen le a kalappal a trükközők előtt. Ki van ez találva, kérem szépen!
