A Nielsen piackutató intézet ezúttal 55 ország internetezőinek tette fel a gazdasági válság óta szinte evidenciának számító, spórolással kapcsolatos kérdéseit.
Számos cikk látott már napvilágot a témában, hiszen spórolni ma már létszükséglet. Spórolunk a ruházkodáson, az utazáson (kevesebbet autózunk, ergo kevesebbet tankolunk, de a növekvő üzemanyagárak miatt nem biztos, hogy kevesebbet költünk benzinre…), a hasunkon, az áram- és gázfogyasztásunkon, kevesebbet járunk (ha egyáltalán járunk) szórakozni, megfontoltabban telefonálunk, és a legújabb technikai kütyük sem hoznak már annyi embert lázba, mint régen. Természetesen mindenki másképp csinálja, de nagyjából ezek azok a területek, ahol az átlag magyar a válság óta szorosabbra húzza a nadrágszíjat. Az élelmiszerek esetében állítólag racionálisabban és kevesebbet vásárolunk, ami annyira nem rossz hír, hiszen rengeteg a kukában landoló „maradék”, illetve a felhasználatlanul ránk romló alapanyag. (Ha nincs dugig a hűtő, a kísértés is kevesebb, így akár még csökkenhet is a túlsúlyosok száma. Bár aki hozzászokott a mennyiségekhez, valószínűleg ebből nem enged, inkább minőségben adja alább.) Az evésnél maradva a válság hatására sokan visszataláltak a fakanálhoz, és készételek vagy éttermi koszt helyett inkább a saját főztjüket fogyasztják. Meghibásodás esetén műszaki cikkekből sem vesznek egyből újat az emberek, hanem megpróbálják a régit megjavíttatni (már amit nem eldobhatóra terveztek…).
A lakosság fogyasztási szokásai a válságot követően gyökeresen megváltoztak. Eleinte az emberek csak a vásárlások mennyiségét fogták vissza, ezt követően az olcsóbb termékek felé fordultak. Csökkent a nagybevásárlások száma, és a távoli hipermarketek helyett a közeli kisboltokat kezdték preferálni. 2009-ben még „csak” a vásárlások 30%-a irányult az akciós termékekre (érdekes módon leginkább a kávét, legkevésbé a teát lehetett egy kedvező árral eladni), 2010-ben viszont már a vásárlók fele kereste az akciós termékeket. A bevásárlókosárba sem pakolunk már annyit, mint korábban. Napjainkban a fogyasztók nagy része megpróbál valamilyen úton-módon spórolni. Nagy vonzerővel bírnak a kiárusítások és a promóciók (a válaszadók 77%-a gyakran él ezekkel a lehetőségekkel). A spórolás második legnépszerűbb módja a kuponbeváltás (55%), a vásárlók 38%-a a nagy kiszerelésű, ezáltal kedvezőbb egységárú termékekre esküszik. Közel ennyien (37%) olcsóbb termékekkel is beérik, ha szépségápolásról és egészségmegőrzésről van szó, gondolom bízva abban, hogy a kedvezőbb ár nem jár feltétlenül silányabb minőséggel. Sokan döntöttek úgy a válság hatására, hogy nem benzineznek el a hipermarketekig, hanem lakóhelyük közvetlen környezetében szerzik be azt, amire szükségük van, illetve olyan üzletekben vásárolnak, amelyek kedvezőbb áron kínálják termékeiket. Néhány válaszadó szerint pedig az kedvez leginkább a pénztárcánknak, ha mindenből a kisebb kiszerelésűre voksolunk, hiszen ez (egyszerre) nem kerül annyiba (viszont hamarabb elfogy, és az egységára is magasabb összegre rúghat, de lelkük rajta).
A Nielsen piackutató cég nemcsak a magyar internetfelhasználóknak szegezte neki a kérdést, hanem további 54 országban kíváncsiskodott. A kapott, több mint 28 ezer válasz alapján már remek kis összehasonlításokat lehet tenni. Kiderült többek között az, hogy Európában a magyarok hajtanak leginkább a kiárusításokra, promóciós vásárlási lehetőségekre, rajtunk kívül csak a törökök lájkolják ennyire az akciókat (77%). A holland, belga, lengyel és orosz válaszadóknak viszont hiába promócióznak, több mint 50%-ukat ugyanis hidegen hagyja a dolog. A nagy kiszereléseket legjobban a csehek (51%), a horvátok (45%) és a lengyelek (45%) kedvelik, az európai átlag azonban csak 35%-ban tartja jó ötletnek, ha takarékoskodni akar.
Arra a kérdésre, hogy vásárlásai alkalmával igyekszik-e spórolni, a magyar válaszadók 94%-a igennel felelt. Nálunk csak a görögök, a horvátok, a románok, a litvánok és az írek nézik meg jobban, hogy mi (és mennyiért) kerül a kosarukba.
Forrás:
