Mostmár tényleg mindenre van világnap, még jobb, minden ellen is van: többek között június 23-án tartják a spam ellenes világnapot. De mi is az a spam pontosan?
A spamet általában az elektronikus üzenetküldő rendszerek elleni zaklatással azonosítják, amikor kéretlen üzeneteket küldenek tömegesen.
Tulajdonképpen az első kereskedelmi célú spamet éppen egy amerikai ügyvéd házaspár, Lawrence Canter és Martha Siegel indította útjára 1994 tavaszán: “zöld kártya” hirdetéseket küldtek ki minden hírcsoportnak a Usenet hálózatában, amely akkoriban a világ legnagyobb online konferencia rendszere volt. Az internet közösség azonban nem maradt tétlen, és visszavágott: a hackerek megpróbálták feltörni a házaspár szerverét, a dühös hírcsoport tagok pedig több száz értelmetlen e-maillel bombázták a házaspár levelező szervereit.
A Spam azóta is indulatokat vált ki, mindazonáltal kétségtelen, hogy mára a marketing fontos, ugyanakkor sokat vitatott eszközévé vált, míg a kilencvenes évek után egy jogilag szabályozott mederbe terelődött.
A spam tehát átfogó elnevezése a kéretlen kereskedelmi elektronikus anyagoknak és a kéretlen tömeges elektronikus tartalmaknak. A leggyakoribb formája az e-mail spam, de más média ellen is irányulhat, így például blogok, instant üzenetküldő rendszerek, keresőmotorok, SMS üzenetek, internetes fórumok ellen. A spammelés népszerűségét az internetes üzenetküldés azon alapvető tulajdonsága okozta, hogy végtelen számú e-mailcímre egyidejűleg lehet kiküldeni ugyanazt a tartalmat, a küldője pedig anonim tud maradni. A spammelés ezen túlmenően gazdaságilag is életképes, ugyanis az ily módon hirdetőknek nem merülnek fel üzemeltetési költségei a levelezési listák kezelésével kapcsolatban. Vannak olyan érvek is, amelyek szerint az elektronikus direkt marketing jobb, mint az offline, papír alapú verziója, nem szennyezi ugyanis a környezetet. A legtöbb országban ma már szigorú szabályok vonatkoznak az elektronikus kereskedelemre, beleértve az elektronikusan küldött marketing anyagokat is.
A jogszabályi feltételek betartásával jogszerűen küldhető elektronikus hirdetés is e-mailben, közösségi média fiókba, közösségi média üzenetben vagy akár SMS-ben is: előzetes kifejezett hozzájárulást kell szerezni a címzettektől ilyen elektronikus hirdetés küldéséhez és a személyes adataik ilyen célú kezeléséhez; be kell jelenteni az adatvédelmi hatósághoz a hírlevél küldést; adatvédelmi szabályzatot kell készíteni, amelyben a hírlevél küldés részletes szabályai is szerepelnek, és azt el is kell fogadtatni a címzettekkel; biztosítani kell a hírlevélről való ingyenes, indokolás nélküli, feltételekhez nem kötött leiratkozást; meg kell jelölni a tényleges feladó valós nevét a hírlevélben feladóként.
Forrás: www.mediainfo.hu
Comments are closed.