Minden eladható és minden megvehető – már ami az ultramodern autós extrafelszereléseket illeti. Előbbihez egy kiváló emberismerettel rendelkező, jó rábeszélő képességű eladó és egy „fogékony” vevő kell, utóbbihoz pedig sok-sok pénz.
Az autós társadalom véleménye igencsak megoszlik, amikor pellengérre állítják a felárért rendelhető extrafelszereléseket. Van, aki nem tud fűthető bőrülés nélkül élni, másnak a biztonság a legfontosabb, és körbeveszi magát légzsákokkal. Sokan a barátnőjüket is eladnák egy impozáns keréktárcsáért, mert az optikai tuningra szívesebben áldoznak egy autó esetében, mások pedig olyan vizuál- és hangtechnikát építenek be a négykerekűbe, hogy az bármelyik premier előtti film levetítésére alkalmassá válik. Terjedelmi okokból mi csak a legújabb fejlesztéseket mutatjuk be, melyek egy átlag autós számára ma még elérhetetlenek, de idővel talán ugyanolyan „közönségessé” és megfizethetővé válnak, mint egy elektromos ablakemelő.
Sokaknak a parkolás a gyengéje
A 2011-es Range Rover parkolás rásegítő rendszere nemcsak az első és hátsó parkolási távolságot ellenőrzi le, hanem arról is tájékoztatja a sofőrt, hogy befér-e két autó közé avagy sem. Egyes gyártók (Pl. Ford, Toyota) még erre is rátesznek egy lapáttal, a Prius sofőrjének ugyanis a kisujját sem kell megmozdítania, az autó magától beparkol a kiszemelt helyre. Persze ehhez „tiszta” körülmények, pontosabban egyértelmű parkolóhely kell, különben mikádót játszhatunk a monitoron, ahol kis pálcikák segítségével kell fixálnunk a parkolóhelyet. Tapasztalt autós újságírók szerint, aki egy kicsit is tud vezetni, önállóan sokkal gyorsabban megoldhatja a parkolási feladatot. Természetesen a parkolás segítő rendszerek folyamatosan tökéletesednek, nem kizárt, hogy egy idő után felveszik a versenyt a rutinos vezetőkkel.
A sávváltás biztonsága érdekében
Jó pár modellben (Pl. Audi Q7) bemutatkozott már a holttér-figyelő rendszer, mely szemmel (pontosabban szenzorokkal) tartja az autó mögötti forgalmat, és sávváltás előtt figyelmezteti a vezetőt, ha valamelyik oldalról vagy hátulról túl közel kerültek hozzá.
Személyre szabott légzsák
Egy óceán választ el minket azoktól a Porsche Cayenne modellektől, amelyekbe érzékeny légzsákot építettek. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az életvédelmi eszköz sírva fakad egy karambol láttán, hanem azt, hogy aktiválódásakor figyelembe veszi az utas magasságát és testsúlyát, és ennek megfelelően fújja fel a zsákot.
Éjjellátó
A BMW és a Rolls-Royce által kikísérletezett rendszer alapja egy hőkamera. Ha a berendezés embert vagy állatot érzékel az úton, a központi kijelzőn keresztül figyelmezteti a vezetőt.
Forgalomfigyelő rendszer
A Nissan Japánban egy olyan intelligens forgalomfigyelő rendszert tesztel, mely segítségével az autók egy központi rendszerrel kommunikálhatnak. Ez a közlekedési lámpák ütemezését is figyelembe véve egy útvonaltervet állít össze a vezető számára. A fejlesztés segítségével elkerülhetőek a dugók, és hatékonyabban áramolhat a forgalom.
Fáradtságfigyelő rendszer
Bármilyen hihetetlen, sok sofőr nem érzékeli teljesítőképességének határait, is simán elbóbiskol a volán mögött. Az ő problémájukat kívánja orvosolni a fáradtságfigyelő rendszer (Pl. Mercedes E-osztály, Volvo), mely a műszerfalon megjelenő kávéscsésze ikonnal figyelmezteti a vezetőt a pihenésre, ha túl régóta ül a volánnál, vagy a koncentráció csökkenésére utaló jeleket vél felfedezni a sofőrnél.
Gyalogosfelismerő rendszer
A Volvo S60-as gyalogosfelismerő rendszere a sajtóbemutatón kissé leszerepelt, bár az ötlet vitathatatlanul jó. Az autó – lassú, kb. 30 km/órás tempó mellett – képes érzékelni, ha váratlanul gyalogos kerül elé az úton, és automatikusan megáll. A rendszer akkor működik tökéletesen, ha a vezető egyáltalán nem észleli a gyalogost, és a gázon hagyja a lábát. Ha a sofőr az utolsó pillanatban mégis beavatkozik (pl. lelép a gázról), akkor azt a rendszer úgy tekinti, hogy a vezető átvette az irányítást, és nem fékez le magától. Tehát, ha későn, de kapcsolunk, könnyebben elütjük a gyalogost, mintha észre sem vesszük…
Forrás:
www.penzcentrum.hu (a cikk eredeti forrása a Forbes magazin)