Napi szinten megannyi hirdetésbe botlunk bele az utcán, a tévében és a közösségi média felületeinken. Ez hatalmas befolyásoló erővel bír a józan ítélőképességünkre. A környezettudatos vásárlók megnyerését célzó reklámok például drámaian meghatározzák az arról alkotott közvéleményt, hogy a márkák hogyan kezelik a klímaváltozást. Ugyanakkor nem minden márka állít mindig igazat… ez a greenwashing!
Manapság a virágkorát éli a green advertising. Hogy mit takar ez a kifejezés? Azokat a hirdetéseket, amelyek közvetett vagy közvetlen formában egy termék vagy szolgáltatás és a természeti környezet kapcsolatát mutatják be, a környezetbarát életmódot népszerűsítik, illetve a környezetéért felelősnek állítanak be egy vállalatot. Számtalan cég használ olyan légből kapott kifejezéseket, mint például a „100%-ban természetes”, pusztán azért, hogy meggyőzhessék vásárlóikat: termékeik a bolygó jóllétét szolgálják.
Itt kell tudnunk felismerni, hogy az adott reklám egy valós előrelépést ír-e le vagy a greenwashing áldozataivá váltunk. Greenwashingról akkor beszélünk, amikor a vállalatok eltúlzott vagy egyenesen hamis képet tárnak a nagyközönség elé arról, hogy mennyire pozitív hatással vannak a környezetre. Ez sokszor sajnos működik is: a „zöld” reklámok ugyanis érzelmi alapon bizonyítottan jobban meg tudják nyerni az erre érzékeny fogyasztókat. Ez akkor jelent igazi problémát, ha a hirdetések mögött nincsenek konkrét tények, melyek igazolnák a cég valós környezeti hatását.
A greenwashing veszélyeire többek között Emma Howard Boyd, a brit Környezetvédelmi Ügynökség elnöke is felhívta a figyelmet egyik júliusi beszédében. Howard Boyd attól tart, az emberek túl későn fognak rájönni, hogy megtévesztés áldozataivá váltak. „Ha nem tudjuk felismerni és kezelni a greenwashing jelenségét, abban a téves bizonyosságban tengődhetünk, hogy már kezeljük a klímavészhelyzet okait és tüneteit.” A valóságban viszont lehet, hogy ennél távolabb nem is állhatnánk az igazságtól.
A klímakatasztrófa elkerülése érdekében tehát fokozott hangsúlyt kell helyeznünk a greenwashing időben történő felismerésére, illetve megelőzésére. Ennek egyik módja lehet az úgynevezett „anti-advertising”, amikor is arra ösztönözzük az embereket, hogy vásároljanak kevesebbet és inkább tartós termékeket.
Szeretnél többet megtudni a témáról? Tarts velünk következő bejegyzéseinkben is!
Források:
Abolhasani, M., Liu, G., Golrokhi, Z. (2022): Greenwashing: how ads get you to think brands are greener than they are – and how to avoid falling for it. The Conversation. (Utoljára megtekintve: 2022. 07. 28.)
Laville, S. (2022): Environment Agency chief hits out at greenwashing by businesses. The Guardian. (Utoljára megtekintve: 2022. 07. 28.)
Comments are closed.