A KSH statisztikája szerint a magyar háztartások fogyasztási kiadásai továbbra is csökkennek, amit jól tükröz a kiskereskedelmi forgalom volumenének alakulása. Mindez nem meglepő, hiszen a családok zöme jóval kevesebből gazdálkodik (ennek oka pl. a növekvő hiteltörlesztő-részlet, állásvesztés stb.). De hogyan alkalmazkodunk a kialakult helyzethez?
A statisztika szerint a kiskereskedelmi forgalom 2010. első öt hónapjában 4,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Még mindig a hasunkra költjük a legtöbbet, a kiskereskedelmi eladások 45%-a élelmiszereket és élelmiszer jellegű vegyes cikkeket árusító üzletekben realizálódik. És ez nem azért van így, mert a fejekben tévesen rögzült a mondás („Azért élünk, hogy együnk!”), hanem azért, mert az evés alapszükséglet. Persze, valamivel kevesebb élelmiszert vásárolunk, mint tavaly ilyenkor, de így talán kevesebb ennivaló végzi a kukában… Valljuk be, a legtöbben pazarlóan vásárolunk, vásároltunk. Talán pénzszűkében egy kicsit jobban átgondoljuk, mi az, amire tényleg szükségünk van, és nem csak azért veszünk meg mindenfélét, mert fogalmunk sincs róla, mi fog az alapanyagokból készülni. Persze, lehet mindennek a jó oldalát nézni, és elszánt fogyókúrázásba kezdeni, ha már a feltételek ennyire „ideálisak”. Azonban – sajnos – sokan nemcsak a mennyiségből, a minőségből is kénytelenek engedni. A hiperek forgalma is visszaesett közel 4%-kal, ám széles választékukban ki-ki továbbra is megtalálja a pénztárcájának megfelelő alternatívát. A sajátmárkás termékek pedig egyre népszerűbbek, és nem feltétlenül az olcsóságuk miatt.
Talán az sem meglepő, hogy az élelmiszerek után üzemanyagra költjük a legtöbbet (a teljes kiskereskedelmi forgalom 17%-át). A forgalom volumene azonban 2010 első öt hónapjában 9,8%-kal (májusban kiemelkedő mértékben, 11,7%-kal) esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Nem tudom, létezik-e az üzemanyag árát tekintve olyan lélektani határ, ami felett az autóhoz szokott emberek jelentős része áttérne a tömegközlekedésre. Nem hiszem. Sok emberben még akkor sem merül fel ez a lehetőség, ha órákig vesztegel a dugóban.
A nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi értékesítés nagysága 2010 első négy hónapjában 4,2%-kal maradt el az előző év azonos időszakához képest. 2010 áprilisában a könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikküzletek, valamint az összes forgalomból kis súlyt képviselő illatszerüzletek és csomagküldő hálózatok eladásai növekedtek, miközben a többi üzlettípusban bonyolított forgalom volumene csökkent. A legnagyobb mértékű visszaesés az iparcikk jellegű vegyesüzletekben (13,4%), valamint a textil-, ruházati és cipőüzletekben (11,5%) jelentkezett. Tényleg, mintha beérnénk kevesebbel. Bármilyen „okos” egy telefon, bármilyen tetszetős egy LCD-televízió, bármilyen sokoldalú egy konyhai robotgép, vágyainkat egyre gyakrabban felülírják pénzügyi lehetőségeink. Előbb-utóbb a régi kanapéval is megbékélünk, maximum veszünk rá egy új ágytakarót, persze akciósan.
És amiről eddig még nem szóltunk (mert az európai statisztikai rendszerben nem számít bele a kiskereskedelembe), az a gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásainak csökkenése. Hazánkban 2010 első négy hónapjában 31,8%-kal esett vissza forgalmuk az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ennek megfelelően vészesen öregszik a gépkocsipark, idővel csillagászati összegekre rúghat a szervizelésük, de sokan erre is találnak megoldást. Igaz, utángyártottat, ráadásul olyan szerelővel, akinek a neve valószínűleg nem szerepel a nyilvános telefonkönyvben.
Csak összehasonlításképpen: az Európai Unió 27 tagállamában az előző év azonos időszakához mérten átlagosan 0,5%-kal növekedett a kiskereskedelmi forgalom volumene. A legnagyobb mértékű növekedést (8,7%) Máltán, a legnagyobb visszaesést (11,7%) Litvániában és Bulgáriában mérték, a számokat tekintve mi tehát az alsó és a középső harmad határán lavírozunk. Tulajdonképpen, lehetne rosszabb is, de azért bízzunk abban, hogy nem lesz.
Forrás:
