A gépi tanulás (Machine Learning, Deep Learning) lelkét az ideghálózatok jelentik. Ezek az emberi agy ihlette, egymással összekapcsolt algoritmusrétegek az úgynevezett neuronok, amelyek adatot osztanak meg egymással, és kiképezhetők egy-egy speciális feladat elvégzésére.
A gépi tanulás része a deep learning, vagyis a mély tanulás, ahol az idegi hálózatokat szétszórt hálózatokká bővítik sok réteggel, amiket hatalmas mennyiségű adat felhasználásával képeznek. Ezek a mély idegi hálózatok teszik lehetővé azt is például, hogy a számítógépek ma már olyan bonyolult feladatokat is képesek elvégezni, mint a beszédfelismerés vagy a számítógépes látás.
A gépi tanulás az élőlények tanulási folyamatait másolják
Ahhoz, hogy mélyebben megértsük a gépi tanulás módszerét, érdemes megérteni a fejlettebb állatok tanulási folyamatait. Ezek az élőlények – az egysejtűektől vagy épp a növényektől eltérően – érzékszerveikkel képesek felfogni a külvilágból származó ingereket. Ezeket aztán feldolgozzák a központi idegrendszer segítségével, és az így kapott információk segítségével a helyzetnek megfelelően reagálnak. A folyamat célja, hogy alkalmazkodni tudjanak a környezetükhöz.
A viselkedést az örökölt tulajdonságok, a tapasztalat és a környezeti hatások összessége határozza meg
Néhány veleszületett viselkedés a génjeinkből származik, más viselkedési formákat viszont megtanulunk, akár a világgal való kölcsönhatásból, akár a tanulmányaink alapján. Minden állatnak vannak olyan, genetikusan öröklött tulajdonságai, amik meghatározzák, mit csináljanak és mit ne.
Ezek a veleszületett tulajdonságok automatikusan kifejlődnek és öröklődnek is az egyes fajok utódaiban. Előidézésükhöz valamilyen kulcsinger szükséges. Öröklött magatartás a feltétlen reflex – amikor például behunyjuk a szemünket, ha valami közelít felé -, a taxis – így tudja a légylárva a bebábozódás előtt kerülni a fényt – és az öröklött mozgáskombináció – mint amilyen a mókusok diórejtő viselkedése.
A veleszületett viselkedés elképesztő változatosságot mutat
Egy macska például ösztönből hazajuthat, még 1000 km távolságból is. Ezt ugyan még nem teljesen tudjuk, hogyan csinálják, de számtalan hasonló történetet olvashatunk.
Angliában egy Sooty nevű macska, például rendszeresen visszatér a régi otthonába, miután családja több mint 100 mérföldre költözött onnan. Vagy jó példa erre Pilsbury, a nyolcéves angol macska, aki 40-szer tette meg a nyolc mérföldes utat a korábbi otthonába. A londoni újságok szerint hetente legalább egyszer hazaballag, méghozzá forgalmas utakon és egy szarvasmarha-telepeken keresztül. Még megdöbbentőbb Tigger, a háromlábú macska sztorija, aki több mint 75 alkalommal tette meg a három mérföldes utat régi otthonába.
A rekorder azonban mindenképpen Ninja, aki a gazdájával, aki Utahból Washington államba költözött 1996-ban. Ninja nem sokkal az új otthonába érkezése után eltűnt, és egy évvel később felbukkant a régi Utah állambeli címen, 850 mérföld távolságban!
Comments are closed.