A magyar kultúra meghatározó szereplőit kértük, hogy osszák meg gondolataikat – számukra mit jelent ez a nap, a kihívásokkal teli tavalyi évet épphogy magunk mögött hagyva, 2021 kezdetén.
„Kölcsey Ferenc 1823-ban fejezte be a Himnuszt, a magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg, én pedig egy olyan intézményben szervezem az ehhez kapcsolódó programokat, amely lassan 220 esztendeje, 1802 óta gyűjti, őrzi és mutatja be a Kárpát-medence tárgyi és szellemi örökségét. Éppen ezért ez a jeles nap számomra olyan mementó, amely a folytonosság élményét teszi átélhetővé: folyamatosan gyarapodó, egymáshoz kapcsolódó, egymásra épülő értékek összefonódó hálózatát, amelyet a különböző tudományos, kulturális, művészeti vagy memóriaintézmények programjai tesznek láthatóvá, kézzel foghatóvá, megtapasztalhatóvá a jelenkor embere számára. Az idei ünnep még inkább erre hívja fel a figyelmet, jelezve, hogy ezek az értékek mindenkor, mindennek ellenére, mindenek felett képesek összekötni és összefogni bennünket, magyarokat.”
Berényi Marianna
Magyar Nemzeti Múzeum
Kommunikációs és Közművelődési Igazgatóság főosztályvezető
A Magyar Múzeumok OnLine főszerkesztője, a MúzeumCafé szerkesztője
„Nehéz ma egy évforduló kapcsán nem arra gondolni, milyen drasztikus változásokat élt meg a kulturális szektor, de különösen az előadóművészet egy év leforgása alatt – talán csak a turizmust érintette még ilyen elemi erővel a vírushelyzet. Állócsillagnak hitt cégek, fesztiválok dőltek be, vagy állnak ingatag lábakon, művészek és szakemberek sokasága hagyta el a szegmenst – sokan közülük végleg -, a közönség pedig jobb híján megtanult örülni az egérmozin figyelt előadásoknak is. A kulturális élet ma ünneplés helyett centit vág otthon, és türelmetlenül várja, hogy a vakcina révén újra minden olyan lesz, mint régen.
De nem lesz. 2021 nem a diadalmas felszabadulást, hanem a régi és új világ elegyét hozza: kinyitnak majd a koncerttermek, de nagyzenekari turnék és fesztiválokra érkező tömegek helyett vakcinaútlevél lesz. Az élő előadások mellett megmaradnak az online közvetítések, és újra lehet majd kávézni bárkivel, de azért használjuk tovább a Zoomot is. 2020-ban ráébredhettünk, hogy a digitális korban a világ – és benne a művészetek – nemcsak kicsi lett, de törékeny is. 2021-ben abban bízhatunk, hogy a keservesen megszerzett tanulságok vakcinájával beoltva a kulturális élet – ha nem is a régi –de erősebb és ellenállóbb lesz.”
Zsoldos Dávid
Papageno – alapító tulajdonos
JMI elnökhelyettes
European Music Council testületi tag
“Az elmúlt év a kulturális életünkre is jelentős nyomást gyakorolt. A kihívások ellenére az alkotási vágy fokozódott, és az alkotói folyamatok nem álltak le, épp ellenkezőleg, egészen egyedi megjelenési formákban mutatkoztak meg a hétköznapokban. Az újszerű jelenlét arra szolgált, hogy segítséget nyújtson, egyrészt az alkotóknak, hogy elfogadják a kényszerszünetet, abban megtalálják a lehetőségeiket, másfelől pedig segítő kezet nyújtson a közönségnek, akiket megszólítottak művészetükkel. A személyes találkozások hiánya kreativitást szült, amelyben a művész és az alkotása egy újabb formában, újabb közegben, újat teremtve jött létre. Hagyományaink igen erősek, ünnepeink és hitvallásunk erőt ad ahhoz, hogy 2020 után is reményekkel, új képességekkel, összefogva haladjunk tovább. Ezért úgy gondolom az idei Magyar Kultúra napja megfelelő ünnep arra, hogy egy pillanatra megálljunk és összegezzük azt, hogy milyen színes, változatos és egyedi a kulturális mivoltunk, amely egy nehezebb időszakban is táplálja lelkünket.“
Fehér Euridiké
igazgatóhelyettes, marketingigazgató
Csiky Gergely Színház – Kaposvár
Comments are closed.