A PwC 2020-ban is publikálta a fogyasztói magatartás változásait globális szinten vizsgáló, éves kutatását, melyről összefoglalóan cikksorozatunk előző részében írtunk. Az eredmények alapján a szakemberek négy szignifikáns trendet azonosítottak a customer purchase journey egyes fázisai mentén, ezeket tekintjük át sorra a következő bejegyzéseinkben. Ebben a cikkben azt vesézzük ki, mire költünk a megváltozott élethelyzetben.
A koronavírus okozta krízishelyzet kétségkívül alaposan megbolygatta a városi fogyasztók pénzügyi terveit. A járvány kitörése előtt még a megkérdezettek közel fele (46%-a) teljes magabiztossággal állította, hogy előreláthatóan többet fog költeni az elkövetkező 12 hónapban, mint addig. A PwC második – a pandémia tetőzését követő – megkeresésére viszont már megduplázódott azoknak a száma, akik kevesebbet szándékoznak költeni. Emellett 10 százalékponttal csökkent az idén nagyobb mértékű pénzkiadást tervezők aránya.
Ez valószínűleg annak tudható be, hogy a válaszadók 40%-a számolt be keresetcsökkenésről a karantén ideje alatt. 18 százalékuknak pedig megnövekedtek a háztartás fenntartásából származó költségei is. Így nem meglepő, hogy megnőtt a fogyasztók árérzékenysége.
Mire költünk?
A karantén előtt a városi fogyasztók körében az utazás és az éttermi étkezés bizonyult a költekezés legnépszerűbb formájának (mindkét esetben több, mint 40%-os szavazati aránnyal). Sokan szívesen áldoztak kulturális és sportesemények látogatására, öltözködésre, illetve egészségmegőrzésre és wellnessre is.
Az esetszámok robbanásszerű növekedése óta viszont inkább élelmiszerekre, házon belüli szórakoztatásra és otthoni projektekre fizetünk. A legnagyobb mértékű visszaesés a ruházat és lábbelik kategóriájában figyelhető meg. Az emberek 51%-a kevesebbet költött a járvány alatt ezekre a termékekre. Jelentős csökkenés érzékelhető emellett a szabadtéri és sporteszközök (46%), az éttermi szolgáltatások, házhoz szállítás (41%) terén is. De alacsonyabb lett az irodai eszközök (35%), valamint az egészségügyi és szépségápolási termékek (31%) forgalma is. A költekezést érthető módon főleg a vírus által legnagyobb mértékben sújtott területeken fogták vissza, azaz Spanyolországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban, a Közel-Keleten, valamint Kínában.
Mire készülhetünk a jövőre nézve?
A járványhelyzet javulásával párhuzamosan azonban egyre optimistábbá válnak a vásárlók is. Különösen ott, ahol már elkezdték feloldani a vírus miatt bevezetett korlátozásokat – ilyen például Kína és a Közel-Kelet. Ez viszont közel sem jelenti azt, hogy hamarosan minden visszatérhet a normál kerékvágásba. A munkanélküliség és a háztartási költségek továbbra is nőnek, így sokan dönthetnek amellett, hogy kevesebbet fordítanak nem alapvető fogyasztási cikkekre, például öltözködésre, utazásra és háztartási eszközökre.
A vállalatoknak ahhoz, hogy a jelen körülmények között is képesek legyenek folytatni az üzletképes működést…
- Meg kell érteniük, melyek azok a kulcstermékek/-szolgáltatások, amelyek a legnagyobb forgalmat generálják, majd ennek figyelembevételével célszerű kialakítani az ajánlatokat és a készletet.
- Ezek elérhetőségét mindenkor biztosítani, illetve priorizálni kell az ellátási lánc során.
- Tudomásul kell venniük, hogy a fogyasztók általános prioritásai átformálódnak, ezért egyre nagyobb hangsúly helyeződik az ár és az érték kapcsolatára. Ez egy jó lehetőség arra, hogy újraértékeljék a vevőikkel való kapcsolatot.
- Érdemes elgondolkodniuk új árazási stratégiákon, valamint digitális hűségprogramokon, amikkel fenntarthatóak az ügyfélkapcsolatok.
Mindezt figyelembe véve valószínűsíthető, hogy a jövőben egyre jobban számolnunk kell a piac volatilitásával és a vásárlók fokozott árérzékenységével.
Comments are closed.