Mi az az üvegházhatás és melyek az üvegházhatású gázok?

Biztosan jó párszor szembejött már velünk az üvegházhatás kifejezés, hiszen ez a jelenség felel korunk legnagyobb problémájáért, a globális felmelegedésért. De vajon mit is takar ez pontosan? Milyen gázok és hogyan felelnek a klímaváltozásért? Máris mutatjuk!

A globális felmelegedés legfőbb mozgatórugója az ember, pontosabban az emberi tevékenységek, mégpedig az üvegházhatáson keresztül. Üvegházhatás alatt azt a jelenséget értjük, amely során a napsugárzás bejut a Föld légkörébe, azonban a felszínről visszasugárzott hőenergia nem képes kijutni az atmoszférából, köszönhetően az úgynevezett üvegházhatású gázoknak. Ezek ugyanis egyfajta burkot képeznek a Föld légkörében, melyről a hő visszaverődik, a légkör pedig ezáltal felmelegszik. Minél magasabb koncentrációban lelhetők fel ezek a gázok az atmoszférában, annál magasabb lesz a bolygó hőmérséklete.

Az üvegházhatás alapvetően egy természetes folyamat, nélküle kb. 33°C-kal hidegebb lenne a Föld átlaghőmérséklete, amely számos életforma kihalását eredményezné. Az első ipari forradalomtól kezdődően ugyanakkor elkezdett exponenciálisan növekedni a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok mennyisége: 1970 és 2004 között már 70%-os növekedés volt mérhető. Ha a felmelegedés továbbra is ezt az ütemet tartja, annak pár évtized múlva nagyon súlyos következményei lesznek bolygónk élővilágára nézve.

De melyek is pontosan az üvegházhatású gázok?

• A legfőbb üvegházhatású gáz a vízgőz (H₂O). Elsőre talán nem erre számítanánk, azonban a vízgőz a természetes üvegházhatásért felelős. Az emberi tevékenység közvetlenül nem befolyásolja a légkörbe kerülő vízgőz mennyiségét, közvetetten ugyanakkor az ember is befolyásoló tényező, hiszen a felmelegedés hatására a levegő víztartalma is megnő.
• Az ember okozta megnövekedett üvegházhatás 60%-áért a szén-dioxid (CO₂) felel. A szén-dioxid fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj), fa, szilárd hulladék és más biológiai anyagok égetése során, illetőleg bizonyos kémiai reakciók eredményeként (pl. cementgyártás) szabadul fel és kerül a légkörbe. Ennek egy részét a növények képesek megkötni a biológiai szén-körforgás részeként. Jelenleg viszont a légkör szén-dioxid koncentrációja magasabb, mint az elmúlt 650 ezer évben bármikor.
• Az ipari forradalmak óta a metán (CH₄) koncentrációja is megduplázódott a légkörben, így ez a gáz az ember által okozott üvegházhatás 20%-áért felel. A metán bányászat, állattenyésztés, más mezőgazdasági tevékenységek, fosszilis tüzelőanyagok égetése, illetve szerves hulladékok bomlása útján kerül a légkörbe. A levegőben nem található meg olyan arányban, mint a szén-dioxid, viszont az üvegházhatás tekintetében 25-ször kártékonyabb.
• A műtrágyázás és a szennyvízkezelés eredményeként, továbbá szilárd hulladékok és fosszilis tüzelőanyagok bomlása során dinitrogén-oxid (N₂O) keletkezik, amely az üvegházhatás 6%-áért felel. A dinitrogén-oxid ugyanakkor a szén-dioxidnál 298-szor kártékonyabb üvegházhatású gáz.
• Rendkívül erős, a szén-dioxidnál tízezerszer kártékonyabb üvegházhatású gáznak minősülnek a halogénezett és fluorozott szénhidrogének (CFC-k és HFC-k), amelyek kizárólag emberi tevékenység eredményeként szabadulnak fel. Fő forrásaik a hűtő- és fagyasztógépek, az elektronikai ipar, valamint az alumíniumgyártás.

A vízgőz kivételével a fenti gázok mindegyikéhez tartozik egy GWP (globális felmelegedési potenciál) érték. Ez a szén-dioxid esetében 1 GWP, a metán esetében 25 GWP, a dinitrogén-oxid esetében 298 GWP, a fluorozott szénhidrogének esetében pedig tízezernél is nagyobb GWP értékekről is beszélhetünk. Ez fejezi ki az egyes gázok üvegházhatás felerősítő képességét a CO₂-hoz képest. Ezt az értéket beszorozva az adott gáz tömegével kapjuk meg a szén-dioxid-egyenértéket (CO₂e), ez a karbonlábnyom mértékegysége. Ennek értelmében például 1 kg metán kibocsátása 25 kg CO₂e-nek felel meg.

Ahhoz, hogy aktívan tudjunk tenni a globális felmelegedés ellen, fontos tisztában lennünk vele, pontosan mi is okozza azt. E tudás birtokában hozzávetőleges képet kaphatunk arról, hogy mely tevékenységünkhöz milyen környezetterhelő hatás rendelhető.

Ha kíváncsi vagy, mekkora karbonlábnyoma van a marketingednek, olvasd el korábbi cikkünket, és további hasznos tanácsokért fordulj hozzánk bizalommal!

Források:

National Geographic (2022): Greenhouse Effect. (Utoljára megtekintve: 2022. 07. 01.)

Szabó Amanda Imola (2019): Mit nevezünk üvegházhatású gázoknak és hogy kerülnek a légkörbe? Másfélfok. (Utoljára megtekintve: 2022. 07. 01.)

United States Environmental Protection Agency (2022): Overview of Greenhouse Gases. (Utoljára megtekintve: 2022. 07. 01.)