Adatvezérelt marketing megoldásszállítóként szakmai meggyződődésünk, hogy – amennyiben lehetséges – becslések helyett ezeknél sokkal pontosabb, számításokra alapozott értékeket érdemes meghatározni, amik jobban tükrözik a valóságot. A mérőszámok kialakítása során arra törekedtünk, hogy könnyen értelmezhetőek legyenek, és jól leírják a karbonkibocsátásra ható tényezőket. Éppen ezért nem is bonyolítottuk túl őket. Herdics Ákossal, az adat csapatunk vezetőjével beszélgettünk arról, hogy milyen szakmai felfogások teremtették meg a Karbon Monitorjaink alapjait.
Mi a Website Karbon Monitor lényege?
Mielőtt konkrétan is válaszolnék a kérdésre, hadd kezdjem azzal, hogy mi hívta életre a Karbon Monitorjainkat. Azt láttuk, hogy sok cég a karbonlábnyomának meghatározásakor egy csomó tételt igyekszik pontosan megadni, viszont amikor a marketingtevékenységekről esik szó, legtöbbször csak valamilyen becsült értéket állapítanak meg. Mi ettől a nem túl kifinomult gyakorlattól akarunk elrugaszkodni. Meglátásunk szerint ugyanis az egyes kommunikációs csatornákon folytatott marketingtevékenységből származó karbonkibocsátást sokkal pontosabban, számításokra alapozva is meg lehet határozni. Ha az egyes csatornák által generált CO2e mennyiséget összesítjük, akkor megkapjuk a teljes marketingtevekénységből fakadó karbonkibocsátást, ami lényegesen jobban tükrözi a valóságot, mint az erre adott korábbi becslések.
Mindezen túl, nem szabad elfeledkeznünk a weboldalakról sem, hiszen ezeknek is meghatározó szerepük van egy cég marketingaktivitásában. Ezek üzemeltetése, a felkerülő tartalmak, valamint az oldalon keletkezett forgalom mind-mind olyan tényező, ami karbonkibocsátást eredményez. A Website Karbon Monitor interaktív dashboard-rendszert azért hoztuk létre, hogy a weboldal(ak) által generált CO2e mennyiségre ható tényezőket elemezni és optimalizálni lehessen.
Milyen mérőszámokkal találkozhatunk a riporton?
A mérőszámok kialakítása során arra törekedtünk, hogy könnyen értelmezhetőek legyenek, és jól leírják a karbonkibocsátásra ható tényezőket. Éppen ezért nem is bonyolítottuk túl őket. Jellemzően két fontos mutatóval dolgozunk.
Az egyik a teljes karbonlábkibocsátás, ami a weboldal által adott időszak alatt kibocsátott összes CO2e mennyiséget jelenti. Ez a szám önmagában még nem elég informatív, hiszen nem tudjuk megítélni, hogy sok-e vagy kevés. Éppen ezért, a teljes karbonlábnyomot „átváltottuk” néhány hétköznapi esetre, és megmutatjuk, hogy ez nagyjából hány km autóval megtett útnak, vagy hány nagymosásnak felel meg.
A karbonkibocsátás mérésekor alkalmazzuk még az egy oldalletöltésre (angolul page view) jutó CO2e mennyiséget, ami összehasonlíthatóvá teszi egymással az egyes oldalak/aloldalak karbonkibocsátását. Tapasztalataink szerint, nagyobb értékek esetében az oldalak optimalizálásával szinte mindig van mód csökkentésre, ami sok esetben akár 10-15-ször kisebb karbonlábnyomot is jelenthet.
Hogyan számoljátok ki egy weboldal CO2e kibocsátását?
A weboldal teljes CO2e kibocsátását 2 fő tényező határozza meg. Az egyik a látogatók által generált forgalom, a másik pedig az adott weboldal letöltéséből eredő CO2e mennyiség.
A forgalmi adatokkal viszonylag egyszerű a helyzet, mivel szinte minden weboldal mögött van már valamilyen webanalitikai rendszer, ami folyamatosan és nagyon sok aspektusból képes adatot szolgáltatni. Ehhez kapcsolódva, gyakorlatilag azonnal rendelkezésre állnak a legfontosabb látogatási adatok.
A másik fontos tényező az adott oldal által generált karbonmennyiség. Ennek méréséhez az interneten is elérhető, egységesen elfogadott, publikus forrásokat használunk, amelyek az oldal internetes címének megadását követően, elemzik annak tartalmi elemeit, kódját, fontjait, és még számos egyéb tulajdonságát. Az oldal betöltődésével járó adatmennyiséget előbb átkonvertálják elektromos energiaszükségletre, majd karbonkibocsátásba. Ezt pedig tovább korrigálják az oldal futtatását biztosító szerverkörnyezet energiafelhasználásával.
Ha ez megvan, és összeszorozzuk a forgalmi adatokból származó oldalletöltésekkel, akkor kapjuk meg a tényleges karbonkibocsátást. Természetesen, ha egy weboldal, több aloldalból áll, akkor ezeken is ugyanígy járunk el, és az általuk generált CO2e mennyiségeket összesítjük a teljes karbonkibocsátás megállapításához.
Hogyan lehet a Karbon Monitoron látottakat a való életben is felhasználni?
A Website Karbon Monitort úgy alakítottuk ki, hogy pillanatok alatt rá lehessen mutatni azokra az aloldalakra, amelyek a legnagyobb CO2e kibocsátásért felelősek. Az elemzésekből látható, hogy a forgalom vagy az oldalak nem túl karbonbarát felépítése felelős ezért. Ha azt látjuk, hogy ez utóbbi dominál, akkor mindenképp érdemes elgondolkozni ezek optimalizálásán. Hogy ebben mekkora mozgástér van, változó: van, hogy csak 10%-kot lehet csökkenteni az adott aloldal karbonkibocsátásán, de nem ritka, hogy ez felcsúszhat 40, vagy akár 50%-ra is.
Ennek modellezésére létrehoztunk a Karbon Monitoron egy külön felületet, mellyel megbecsülhető, hogy – változatlan látogatószám mellett – a legmeghatározóbb aloldalak optimalizálásával, mennyivel csökken a teljes weboldal karbonkibocsátása.
Tudtok segíteni az aloldalak karbon-optimalizálásában is?
A rövid válasz, hogy természetesen igen. Ha az ügyfél igényli, kielemezzük a weboldalát és feltárjuk azokat a lehetőségeket, melyekkel csökkenthető a CO2e.
A karbonkibocsátás optimalizálásával járó módosítások nem csökkentik a felhasználói élményt?
A kérdés teljesen jogos, de nem csökken a felhasználói élmény.
A felhasználó az oldal megjelenésében látványos változást nem fog tapasztalni, hiszen a grafikai elemek optimalizálása során sem tartalmi, sem észrevehető minőségi romlás nem történik. Az oldal azonban sokkal gyorsabb lesz, hiszen az optimalizálással lefaragható az az adatmennyiség, amit be/le kell tölteni. Ez pedig sokkal inkább javítja, mintsem rontja a felhasználói élményt.
Comments are closed.