Meghívást kaptam előadóként a 2015. április 29-én rendezett HVG Tartalommarketing Konferenciára, ahol a MasterCard számára készített, 2014-es magyar CMA-fődíjas és Londonban is shortlistes, Úti Tippek kampányunkat mutattam be. A prezentációm a nap végén „desszertként” kapott helyet a programban, ezért én is meghallgattam a kollégák előadását, és számos trend rajzolódott ki számomra, hogy hol tart ma itthon a content marketing szakma.
Beszámoló a HVG Tartalommarketing Konferenciáról
Az előadásokat meghallgatva, az alábbi fő tanulságokat szűrtem le:
ÚJDONSÁG-E A CONTENT MARKETING?
Az biztos, hogy nem egy új szakterületről van szó, inkább egy nézőpontváltásról. A média természetesen eddig is írt/beszélt termékekről, a PR-es kollégák eddig is szponzoráltak tartalmakat. Sőt, ahogy azt Fodor Tamás (az Off-beat blogtól) előadásában rámutatott: a Michelin Guide-ot már a XX. század elején több ezres példányban terjesztették ingyen: ez content marketing volt a javából. Amit kulcsfontosságú változásnak érzek, hogy az internet demokratizálta a tartalomkészítést, azáltal hogy manapság sokan tudnak könnyen tartalmat készíteni, és eljuttatni sok emberhez. És a lehetőség, hogy „saját médiánk” legyen megfizethető áron, természetesen a marketingesek figyelmét is felkeltette 🙂
Michelin Guide a XX. század elejéről
A JÓ MINŐSÉGŰ TARTALOM PÉNZBE KERÜL
Annyi előadásban jött elő, hogy a minőségi tartalom előállítása nincs ingyen, hogy valószínűsítem, hogy az előadók közül többen is találkozhattak olyan megrendelői hozzáállással, hogy ez egy ingyenreklám. Ezt a kört már megfutottuk a vírusmarketingnél, a social mediánál, és úgy tűnik itt is le kell szögezni: ingyen reklám nincs. Lehet, hogy egy új csatorna, eszköz lehetővé teszi, hogy valamiért ne kelljen fizetni, amiért addig kellett, de bejönnek más költségek, vagy éppen pénz helyett több munkát és időt (és ez is pénz…) kell belefektetni. A tartalommarketing szerintem hasznos eszköz, és (szinte) minden márka marketingtevékenységébe beilleszthető, de nincs ingyen…
Nincsen ingyen reklám, és a jó tartalommarketing is pénzbe kerül.
A TARTALOMMARKETING HOSSZÚ TÁVÚ BEFEKTETÉS
A content marketing megtérülésének időtávja inkább az ismertség és az imidzs építéshez áll közelebb, nem pedig az azonnali árakciókéhoz vagy promócióéhoz. Idő, amíg beérik, és ezt ki kell várni. Úgy már bele sem szabad vágni, hogy rövid távú, meredek értékesítésnövekedést várunk tőle, mert annak biztosan csalódás lesz a vége!
A TARTALOMMARKETING HANGOS-KÉPES-SZÍNES SZAGOS
A YouTube, a Vimeo és a Ustream megjelenése, és a zsebben vagy kézitáskában is elférő, jó minőségű kép- és hangrögzítő eszközök demokratizálták az audiovizuális tartalomkészítést is: már nem kell csak a szöveg és kép kettősére hagyatkozni, egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy mozgóképes anyagot készítsenek. Viszont szerintem, attól, hogy jobban elérhető, ez még nem jelenti azt, hogy mindenki automatikusan jó tartalmat tud készíteni. Egy okostelefon már elég lehet egy megfelelő videó elkészítéséhez, de a szerkezet, a dramaturgia, a jó előadói és némi vágói képesség szükségesek ahhoz, hogy a videónk kiemelkedjen a mezőnyből. Itt is igaz, hogy ha nem tudsz jót csinálni, akkor inkább bele se kezdj. Természetesen ez is tanulható, és ehhez a videómegosztók tartalommarketingjéből is lehet segítséget kapni: Radnóczi Gergő, a Ustreamtől kérdésemre megerősítette, hogy például a Ustream oldalán találunk tippeket, tanácsokat egy jó videó elkészítéséhez.
A színes-szagos-hangos-képes tartalomkészítéshez tanácsokat is lehet kapni
MÁS TARTALMÁT IS LEHET HASZNÁLNI, DE CSAK ETIKUSAN
Az internet korában túl könnyű másolni, de lekövetni és kideríteni is könnyű, és a szerzői jog már onnan él, hogy „valaki egy üres papírra húz egy vonalat” – ezt a DIMSZ reggeli workshopján is megerősítették. Viszont Pécsi Ferenc előadásában azt is meghallgathattuk, a más által készített tartalmat etikusan, és kölcsönösen előnyös módon is lehet terjeszteni. Ebben Ferenc a kurátorokhoz hasonló munkamódszert javasol: a kurátor gyűjt, és az ő szerepe, hozzáadott értéke abban van, hogy szakértelme segítségével forráskritikával kezeli az összegyűjtött műveket, és azokat kontextusba helyezi. Mivel saját tartalmat előállítani idő és pénz, ezért ezt váltogatni lehet más forrásból származóval. Az átvett tartalomnál természetesen meg kell jelölni és be kell linkelni az eredeti forrást, és még egy Facebook-megosztásnál is hozzá kell adni a saját véleményt, saját gondolatat, azt a bizonyos kontextust.
