Érdekes adatkezelési kérdést vet fel, hogy az Európai Unió Bírósága megállapította: a felhasználóknak joguk van kérni online lábnyomuk módosítását, illetve keresőjük indexének végleges törlését is.A fenti – valljuk be, teljesen jogos – igény komolyan érinti az adatkezelés kérdéskörét. Egy korábbi, precedens értékű spanyol ügy kapcsán az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy a Google a kereső működtetése során is adatkezelőnek minősül, így amennyiben a felhasználó igazolni tudja, hogy jogszerű a kérése – a keresőóriás köteles indexéből törölni az akár rá nézve terhelő, de már érvényét vesztett adatokat.
A vállalat vezetője mindezt visszaélésre lehetőséget adónak és innovációellenesnek titulálta, és egyet nem értése ellenére az uniós döntés után úgy határozott, hogy alkalmazkodik, és bevezettek szolgáltatásaik közé egy űrlapot, melyet azok tölthetnek ki, akik a keresőmotor indexéből szeretnének előzményeket töröltetni. A szolgáltatást használók a fenti bírósági döntés alapján akkor élhetnek a „felejtés jogával”, ha az adott tartalmak már érvényüket vesztették, esetleg „túlzóak” rájuk nézve.
Meglepő, hogy mindezen kérelmek elbírálása nem automatikusan történik. A beérkezett űrlapokat a Google kimondottan e célból felállított, jogászokból álló csapata egyenként értékeli. Ez azt jelenti, hogyha az illetékesek úgy látják, hogy a felhasználó jogosan élne a törlés jogával, vagy olyan ügyhöz kapcsolódnak a kérdéses tartalmak, mellyel kapcsolatban az illető már tisztázta magát és melyek megléte káros hatással lehet rá, a kérésnek megfelelően törlik a „history”-t. Azonban abban az esetben, ha az illető közszereplő, vagy megkérdőjelezhető a kérés jogossága, a Google elutasítja a beérkezett kérelmet. Amennyiben ezzel a felhasználó nem ért egyet, nemzeti bírósági szinten megtámadhatja a döntést.
A fentiek ismeretében kíváncsian várjuk a Google fent említett űrlapjának statisztikáit.
Forrás: IT café
