Először az origo.hu számolt be róla, majd futótűzként terjedt a magyar nyelvű interneten, hogy tizenkét év után, június 30-án az iwiw az örök felhőbe költözik: a szervereket lekapcsolják, a szolgáltatást megszüntetik. Sem mint a social médiával behatóbban foglalkozó szakembert és sem mint magánfelhasználót nem sokkolt már a hír, legfeljebb bús nosztalgikus érzések kerítettek hatalmukba, mint amikor egy régen kómában fekvő betegről eldöntik, hogy most már lekapcsolják a gépről.
Bizonyára számos elemzés lát majd még napvilágot a hasonló „nekrológok” mellett, szerintem az lehetett a fő probléma, hogy az iwiw nagyon későn lépte meg, hogy egy online névjegyalbum és telefonkönyv helyett olyan közösségi oldallá váljon, ahol történik is valami, ugyanis időközben ez lett az alapelvárás. Egy közösségi oldal, hasonlóan egy jó bulihoz, akkor működik, ha sok és érdekes ember van ott és a felhasználónak ott vannak az ismerősei.
Kíváncsi vagyok, hányan fognak időkapszulát igényelni, és mekkora utolsó rohamot okoznak majd a nosztalgiázó felhasználók, én töredelmesen bevallom, hogy már nem emlékszem az iwiw jelszavamra.
