Engem nagyon zavar a szétszórt hulladék. Az is zavar, aki eldobja és az is, aki nem veszi fel. Persze, nem lehet mindenki olyan megszállott, mint én, aki idegenek eldobott papírzsepijét is – undorodva bár -, de elviszi a következő szemetesig. Vagy a metróban gurigázó műanyagflakont kergeti a peronon. De mi a baj az emberekkel? Azt hiszem, mindenki egyre ellenállóbb a látvánnyal szemben. Ez is csak egyel több szomorú dolog, amivel szabadidejükben nem szívesen foglalkoznak az emberek, egy lehajolás erejéig sem.
Egyes Európai országokban utánad viszik az eldobott szendvicses zacsit, mert azt hiszik, hogy véletlenül elhagytad útközben. Aki ment már végig a Király utcán egy jó szombat délelőtt, az tudja, hogy ez a trend még nem gyűrűzött be Magyarországra.
Van egy kampány, ami tetszik nekem, mert fontos üzeneteket hordoz.
Üzenet 1: az ingerküszöbünk annyira magasan van, hogy az olyan világi dolgok, mint az egyik legszebb strandon heverő szemét nem tűnik fel, hisz nem hajol le senki egy palackért.
Üzenet 2: ahogy megszólítva érzik magukat, egyből cselekszenek, mintha rajtakapták volna őket valami rosszaságon.
Üzenet 3: vagyis az emberek tudják, hogy ciki elsétálni a szemét mellett, de úgy tűnik, feszegetik a határokat, mint a gyerekek, akik csak tesztelik, hogy meddig mehetnek el.
Üzenet 2: megvan R2D2 szerelme.
Egy átlagos amerikai 18 tonna papírt, 23 tonna fát, 16 tonna fémet, és 32 tonna, a környezetre káros vegyi anyagot használ el egy élet alatt. Egy másik megdöbbentő adat, hogy több mint százezer tengeri madár (sirályok, csérék, albatroszok és viharmadarak) esik áldozatául évente a parton felejtett vagy a tengerbe dobott hulladékoknak, amit a madarak tápláléknak hisznek.
Sajnos, mivel ezek az adatok nincsenek kifüggesztve a strandon, az emberek hajlamosak megfeledkezni a tetteik negatív következményeiről. De itt egy kampány, ami figyelmezteti őket arra, hogy mekkora sztárok, ha mégis lehajolnak egy darab szemétért. Szeretem, amikor az ambient reklámozást jó célokért használják és ez a kampány ennek egy tökéletes példája:
