Az internet soha nem elég gyors, ezt kétség nélkül kijelenthetjük! Aki egyetért ezzel, annak jó hírünk van: az ausztrál Monash, Swinburne és RMIT egyetemek kutatói olyan adatátviteli sebességet értek el, ami még az igazán geek userek éhségét is kielégíti. A világ leggyorsabb internetkapcsolata 44,2 Tbps-sel hasít!
A Nature Communications-ben (a The Verge-en keresztül) megjelent új cikkükben a kutatók leírják, hogyan sikerült elérni a 44,2 Tbps (másodpercenkénti terabit) sebességet – ami egyben egy új világrekord!
A leggyorsabb internetkapcsolat titka
Az igazán lenyűgöző az ausztrálok eredményeiben, hogy ezt az elképzelhetetlenül gyors sebességet szabványos optikai szál felhasználásával érték el – mind a laboratóriumban, mind a tényleges hálózaton, ausztráliai Melbourne nagyvárosi részén. A 44,2 Tbps eredmény nyers bitráta volt; a kódolt sebességnél és a terepen ez a sebesség 39 Tbps-re csökkent. Ami azért még mindig nagyon tiszteletreméltó!
Az ilyen mértékű sebesség eléréséhez a kutatók “szoliton-kristály mikrofésűket” alkalmaztak. Ezek valójában az integrált mikroüreg-rezonátorok által generált optikai frekvencia fésűk. Igen, ez egyike azoknak a technológiáknak, amik annál bonyolultabbnak hangzanak, minél többet olvassunk róluk. Így talán elég annyit mondani, hogy a kutatóknak sikerült felhasználniuk a mikrofésűket az adatátviteli sebesség növelésére mind az “igényes és praktikus optikai kommunikációs hálózatokban” is.
Annak érdekében, hogy valóban el tudjuk képzelni, mennyire gyors is valójában a világ leggyorsabb internetkapcsolata, íme egy gyors összehasonlítás. Másodpercenként 44,2 terabit egyenlő 5,525 terabyte/másodperccel. 2019 végén a Pornhub azt nyilatkozta, hogy 11 petabájtnyi adatot tárol, ami 11 000 terabyte-tal egyenlő. Ilyen internetes sebesség mellett egy személy körülbelül 1991 másodperc alatt, vagyis 33,2 perc alatt lenne képes letölteni az összes videót a fent említett oldalról.
Sajnos a végfelhasználók számára ez a sebesség biztosan nem lesz elérhető a közeljövőben. A technológia még mindig kutatás és fejlesztés alatt áll, és amikor majd valóban forgalomba kerül, először valószínűleg az adatközpontok összekötésére használják fel. De az ember álmodozhat addig is – és ki tudja, talán egyszer ez a sebesség is mindenkinek rendelkezésére fog állni. És akkor talán majd még lassúnak is érezzük…
Comments are closed.