Június 23-án volt a spamellenes világnap. Igen, ilyen is van.
Miért spam a spam?
A „SPAM” elnevezés eredetileg az amerikai Hormel Foods konzerv löncshús és fűszeres sonka termékének a védjegye volt, amely a II. világháborút követő újjáépítési időszakban vált tömeges importcikké Nagy-Britanniában elsősorban a szegényebb rétegek körében olcsósága (és nem finom íze) miatt.
Az első kereskedelmi célú spamet éppen egy amerikai ügyvéd házaspár, Lawrence Canter és Martha Siegel indította útjára 1994. április 12-én úgy, hogy azonos zöld kártya hirdetéseket küldtek ki minden hírcsoportnak a Usenet hálózatában, amely akkoriban a világ legnagyobb online konferenciarendszere volt.
Mi a spam pontosan?
A spamet a közfelfogásban az elektronikus üzenetküldő rendszerek elleni zaklatással azonosítják, amely során általában nem kívánt, kéretlen üzeneteket küldenek tömegesen. A leggyakoribb formája az e-mail spam, de más média ellen is irányulhat, így például blogok, instant üzenetküldő rendszerek, keresőmotorok, sms-üzenetek, internetes fórumok ellen.
A spam szó eredete
A kifejezés az 1980-as években bevonult a BBS/MUD felhasználók szótárába is, akik a spam szót addig ismételték és írogatták a képernyőre, amíg az a többi felhasználó szövegét ki nem szorította a képernyőről. Ekkor született meg a „spammelés”.
Egy másik, kevésbé izgalmas értelmezés szerint a SPAM szó a Send Phenomenal Amounts of Mail (rendkívül nagyszámú levél küldése) szó kezdőbetűiből származik.
A legelső spam kiküldésére 1993-ban került sor, amikor egy kísérleti szoftver véletlen szoftverhiba folytán tucatnyi rekurzív üzenetet küldött ki egy hírcsoportba. A kéretlen levél sok, majdnem az összes hírcsoportban megjelent.
Tilos-e a spammelés?
A legtöbb országban ma már szigorú szabályok vonatkoznak az elektronikus kereskedelemre, beleértve a kéretlen elektronikus hirdetéseket, elektronikusan küldött marketing anyagokat is.
A kéretlen elektronikus üzenetek, hirdetések küldése nem minden esetben jogsértő, a jogszabályi feltételek betartásával jogszerűen küldhető elektronikus hirdetés is e-mailben, közösségimédia-fiókba, közösségimédia-üzenetben vagy akár sms-ben is:
- előzetes kifejezett hozzájárulást kell szerezni a címzettektől ilyen elektronikus hirdetés küldéséhez (ez a hírlevél feliratkozás például egy checkboxszal) és a személyes adataik ilyen célú kezeléséhez
- be kell jelenteni az adatvédelmi hatósághoz a hírlevélküldést mint adatkezelést, illetve az erre a célra kezelt adatok körét
- adatvédelmi szabályzatot kell készíteni, amelyben a hírlevélküldés részletes szabályai is szerepelnek, és azt el is kell fogadtatni a címzettekkel
- biztosítani kell a hírlevélről való ingyenes, indokolás nélküli, feltételekhez nem kötött leiratkozást
- meg kell jelölni a tényleges feladó valós nevét a hírlevélben feladóként, például cégnévvel, vagyis a feladó nem maradhat anonim
Az elektronikus direktmarketing üzenetek küldésénél be kell tartani a reklámjogi, versenyjogi, fogyasztóvédelmi és egyéb adatvédelmi szabályokat is, hívja fel a figyelmet dr. Horváth Katalin.
Forrás: http://itcafe.hu/hir/spam_vilagnap_jog.html
Comments are closed.