Vesszőparipám, hogy az a legjobb hirdetés, ami akkor és ott talál meg, amikor a legfogékonyabb vagy az üzenetére. Ebből a szempontból szerintem a Szigeten a Festfone hirdetések jó példával szolgálnak.
A Festfone koncepciója egyszerű: aki félti drága okostelefonját, az a fesztiválon vásárolhat magának „eldobhatós telefont”, amivel a többi Festfone-ossal ingyen telefonálhat.
Vannak pro:
+ külföldiek nem roamingolnak
+ egymás közötti ingyenes beszélgetés a „Fesztiválköztársaságban”
+ dual SIM lehetőség, hogy a normál számod is veled legyen
és kontra
– a telefonok már legalább annyira élménymegosztó és netező készülékek: Facebook, iMessage, chatappok, menetrend, Sziget alkalmazás, Időkép – ezek azért hiányoznának)
– ez csak a kinnalvósoknak éri meg, a napijegyeseknek nem
érvek, de most nem is az üzleti modellről és annak sikerességéről, hanem a hirdetésekről van szó:
Majdnem minden WC ajtaján ott volt a jellegzetes sárga matrica a sokkoló adattal, hogy a fesztivállátogatók 26%-a beleejti a WC-be a telefonját. Mondjuk ezt az adatot kicsit megkapargatnám, lehet azok is benne vannak, akik már láttak olyat, aki hallott róla, de az biztos, hogy a WC-be belépés után ráerősített arra a félelmemre, hogy egyszer beleejtem becses okostelómat a poklok-poklába, a mobil WC-be (ugyanilyen erős félelem, hogy egyszer felborítanak egy ilyen WC-ben tartozkodásom alatt, de azon csak egy újjászületés tudna segíteni azt hiszem).
A másik kreatív is egy jellegzetes fesztivál insightra épül, azaz az emelkedett hangulatban mászkálás, koncerteken tombolás, ide-oda ücsörgés közepette sok embernek esik ki a zsebéből a telefon és veszik el.
A kreatívok piktogramos stílusa és a sárga-fekete „figyelmeztető” színei szintén ráerősítettek a „közérdekű közlemény” jellegre, így kicsit olyan érzése volt az embernek, mintha nem is reklámot látna. A hirdetések nyelve angol volt, mivel a külföldi látogatók esetén sokkal több érv szól amellett, hogy megvegyenek egy ilyen készüléket.
