Kereskedelmi márkás élelmiszerekkel fél év alatt mintegy 168 milliárd forint forgalmat értek el idén a boltok. Diszkontban nőtt és továbbra is kiemelkedik a kereskedelmi márkák piaci részesedése – áll a Nielsen kutatásában.
Az élelmiszer-kiskereskedelem bevétele a láncok saját márkás termékeiből kis mértékben nőtt idén az első félév során, a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. Kereskedelmi márkás élelmiszerekkel a boltok mintegy 168 milliárd forint forgalmat értek el idén az első félévben, míg háztartási vegyiáruval és kozmetikummal több, mint 27 milliárd forintot. Többek között ezt állapítja meg az elemzés, amelyet a Nielsen készített.
Élelmiszernél a kiskereskedelem vásárlói által idén a hat hónap alatt kiadott pénz 25,5 százaléka jutott kereskedelmi márkákra, míg a tavalyi hasonló periódusban 25,1 százalék. Az eladott áru mennyiségét tekintve a láncok saját márkáinak piacrésze stabilan 35 százalék, mind az idei, mind a tavalyi féléves időszak során.
Háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál a boltok bevételének 17,7 százaléka származott kereskedelmi márkás termékért január-júniusban, ahogyan egy évvel korábban is. Mennyiség szempontjából az évek óta tartó növekedés megszűnt; ugyanis 36,8 százalékról 35,6-ra csökkent a kereskedelmi márkák piaci részesedése, féléves összehasonlításban. “A láncok nem csak alacsony áron kínálnak kereskedelmi márkás termékeket, hanem egyre nagyobb részüket magasabb árszegmensekben is megtalálják a vásárlók” – tájékoztat Kocsis Eszter, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője.
A kereskedelmi márkás árucikkeket csak egy vállalat vagy egyetlen lánc üzletei forgalmazzák. Általában a cég nevével jelzik őket, mint például CBA, Coop, Spar vagy Tesco. Sokszor azonban fantázianevet kapnak a csak egy cégnél kapható saját márkás termékek, például a Sparnál az S-budget, a dm-nél Denkmit, stb.
Az élelmiszerek között értékben a saját márkák részaránya az alkoholos italoknál a legalacsonyabb: 14, míg az édességeknél 18, a forró italoknál 21 százalék. Ennek megfelelően ezekben a termékcsoportokban legmagasabb a gyártói márkák mutatója: 86, 82, illetve 79 százalék az első félév során – mondja Kocsis Eszter, aki figyelemre méltónak tartja, hogy néhány kategóriában csökkent a kereskedelmi márkák részaránya mind értékben, mind mennyiségben. Ez a gyártói márkák erősödését jelzi többek között szénsavas üdítőitaloknál, tejfölnél, margarinnál, édes keksznél és jégkrémnél. Háztartási és vegyiáruk, illetve kozmetikumok között példaként említi a háztartási papírárukat és a fogkefét, amelyeknél szintén javult a gyártói márkák piaci pozíciója.
Ami a bolttípusokat illeti: a diszkontok bevételük közel kétharmadát kereskedelmi márkás termékekkel érik el. Arányuk élelmiszernél 65, háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál pedig 62 százalék a diszkontokban, érték szempontjából. Az előbbi mutató 2, utóbbi pedig 3 százalékponttal nagyobb idén az első félév során, mint tavaly. Hipermarketben és a láncok nagy eladóterű élelmiszerüzleteiben mind érték, mind mennyiség szempontjából csökkent a kereskedelmi márkák részaránya élelmiszernél, valamint háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál is. Drogériákban átlagosan erősödött a kereskedelmi márkák piaci pozíciója.
A Nielsen egyik felmérése szerint a megkérdezett magyar vásárlók 55 százaléka ugyanannyi kereskedelmi márkás terméket szokott venni, mint egy évvel korábban. 31 százalék, akik többet vesznek, a válaszadók nagy része, 63 százaléka azért, mert olcsóbb, mint a gyártói márka. Második leggyakrabban említett ok, hogy „a kereskedelmi márkák valóban jó értéket nyújtanak az ember pénzéért”. A megkérdezettek további 8 százaléka kevesebb kereskedelmi márkás terméket vett, éves összehasonlításban, mint az előző évben.
