Ahogy a mindennapi tárgyaimnál is előnyben részesítem azokat, ahol a funkció és a dizájn kézreeső kombinációt alkot, a weboldalaknál és mobilalkalmazásoknál is azt szeretem, ha a felületen könnyű a navigáció, minden elem szerepe könnyen felismerhető – mintha kitalálnák a gondolataimat, hogy mit szeretnék csinálni. Ha ez így van, akkor biztos vagyok benne, hogy ott valóban sok munkát fektettek abba, hogy a funkcionalitás mentén végiggondolják az egyes lépéseket és egyáltalán nem véletlen, hogy magától értetődő a kezelés.
A munkáink során, egy-egy website vagy mobilalkalmazás tervezésénél és dizájnjának kialakításánál magam is támogatom a kollégákat, ösztönzöm az ügyfeleinket, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk az ergonómiára.
Egy jó UX kialakításához nagyon fontos lépés a tesztelés, amihez a szemkamerás vizsgálat egy jó eszköz. Ezzel kapcsolatban bukkantam az eyequant szolgáltatására, akik arra vállalkoztak, hogy a sok-sok, általuk végzett szemkamerás vizsgálat alapján megtanítsák a számítógépet arra, hogy egy adott weboldal hőtérképét magának a szemkamerának bevetése nélkül is megjósolhassa.
A kísérletezés közben a kutatók néhány érdekes következtetésre jutottak, íme három „ökölszabály”, melyet a szemkamerás vizsgálat nem igazán látszott igazolni. A meglátásokat blogjukban is publikálták, ezeket szeretném röviden összefoglalni:
1. mítosz: Az emberi arcok mindig és azonnal magukra vonzzák a tekintetet
Általánosságban természetesen igaz, hogy az arcok vonzzák a tekintetet, és rájuk nézünk, sőt dedikált agyterület felelős az azonosításért, de képként (hiszen itt egy statikus és nem folyamatosan beszélő-kommunikáló arcról van szó) nem feltétlenül gyakorolnak ránk akkora hatást, mint elsőre gondolhatjuk. A kísérlet azt mutatta, hogy átfut rajtuk a tekintet, de nem időzik olyan sokat, már egy jól elhelyezett, informatív headline, vagy egy funkcionális űrlap is magára tudja vonzani és megtartani a figyelmet.
A következtetésük: Az arcok erőteljes érzelmi választ tudnak kiváltani, de nem szentelünk rájuk annyi figyelmet, mint azt elsőre gondolhatjuk.
2. mítosz: A nagyméretű szövegek igazi figyelemmágnesek
A vizsgálatok megmutatták, hogy a nagy szöveges elemek, bár vizuálisan „hangosak”, nem mindig tudnak velük mit kezdeni a userek, az egészen nagy betűk már kifejezetten zavarhatják is az olvasást, az információ befogadását, sőt még a „banner/reklámvakság” is képbe jöhet…
A következtetés, hogy bár alapigazság, hogy a nagyobb jobban látható, nem biztos, hogy figyelmet is kap.
3. mítosz: A csodás erejű „INGYEN” szó mindig kitűnik.
Közgazdasági szempontból az „ingyen” verhetetlen (attól most tekintsünk el, hogy az ingyen dolgok a nap végén igencsak költségesnek is bizonyulhatnak…). Azonban mostanra eléggé túlhasználták ezt a szót, ezért egyáltalán nem biztos, hogy odaszögezi magára a tekintetet, mint ahogy azt sem garantált, hogy kattintást generál.
A következtetésük: Az „ingyen” megragad(hat)ja a figyelmet, de azért mással is készülni kell a meggyőzéshez.
Blogbejegyzésem e cikk alapján készült, itt még több screenshot található, sőt lehetőség van egy gyors hőtérkép ingyenes elkészítésére is tetszőleges website-ról.
