Tipikusan úgy gondolnánk, hogy a filmiparban inspiráció kell, nem pedig adatvezérelt technológia. Mindkettő igaz rá. Sebastian Wernicke előadásából szemezgettünk.
A filmiparban az képesség, hogy mintákat elemzünk – mint például felhasználói visszajelzéseket vagy érdeklődést adott filmek iránt -, segíthet a tartalom kreálásban, de nem biztos, hogy mindig a jó utat mutatja.
A “nagyon” jó sorozat megtalálása
Relatív, hogy kinek mi a jó, én például nem vagyok egy nagy Trónok Harca rajongó, de nyilván nem az én véleményem számít, hanem a széles közönségé. A filmeseknél cél az, hogy kilences vagy annál magasabb IMDB értékelésű sorozatot kell gyártani, ami már nagyon jónak számít. A filmes adatbázisban az alkotások 2%-a esik ebbe a kategóriába.
Filmek rangsorolása IMDB-n
Amazon vs. Netflix
Mindkét cég megpróbálta elkészíteni a nagyon jó sorozatot, viszont volt két nagy különbség a kettő között. Az egyiknek sikerült, a másiknak nem.
Az Amazon fogott jó néhány sorozatötletet, értékelték azokat, majd kiválasztották a legjobbaknak tűnőket. Legyártottak mindegyikből egy-egy részt, majd online elérhetővé tették. Rengeteg felhasználó megnézte, mit sem sejtve, hogy közben filmnézési szokásaikat figyelik. Rögzítették, ha valaki elindítja, szünetelteti, részeket ugrik át vagy néz újra egy videóban. Rengeteg adat állt elő, és az elemzésük után megszületett a válasz is, ami nem más mint az Alpha House, ami a 7,6-os értékelésével csak egy átlagos sorozat lett.
A Netflix kicsit másképp járt el, nem versenyeztette a sorozatokat, hanem a már meglévő adatokat használta fel – felhasználói értékelések, korábban nézett és kedvelt sorozatok, kedvenc színészek, kedvenc tartalmak. A Netflix döntése a House of Cards lett, amivel elérték céljukat, a 9-es értékelést kapta.
Miért jött össze az egyiknek míg a másiknak nem?
Mindkét cég rengeteg információt gyűjtött össze. Elméletileg, ha egy döntés meghozására milliónyi adatunk van, akkor elég jól tudunk dönteni. Vegyük a való életet, ha háromszor ugyanazon a helyen eszünk és mindháromszor sűrűn látogatjuk aznap az illemhelyiséget, akkor többet nem fogunk ott enni, vagy elgondolkodunk , vajon nem-e velünk van a baj, de ez már más téma.
Akkor mégis mi lehetett a baj?
Az Amazon minden döntés meghozásakor az adatokra támaszkodott, a film kiválasztásánál is, mert ez biztonságos volt, hisz mindig volt mire hivatkozni. A Netflix a felhasználói igényeket vizsgálta a probléma megértéséhez, de a döntést a csapat hozta, ami kockázatosabb volt, de sikeresebb eredményt értek el vele.
Az adatelemzés nagyon hasznos dolog a döntés meghozására, de csak egy eszköz. Ne hagyjuk háttérbe szorulni megérzéseinket, logikus gondolkodásunkat, mert jobb eredményt érhetünk el ezáltal.
Sebastian Wernicke előadása itt érhető el.
Comments are closed.