Egykoron természetes volt, hogy egy adott környék termelői látták el a lakókat élelemmel. Sem az infrastruktúra, sem pedig a költségek, sem a technológia nem tették lehetővé, hogy élelmiszert nagyobb távolságra lehessen szállítani. A 19. és a 20. században aztán a technológia nem csak lehetővé tette ezt, hanem szinte egyeduralkodóvá. A hatalmas, méretgazdaságosságra, ipari jellegű termelésre ráállt farmok, a hűtőlánc, a logisztikai központok és üzletláncok lehetővé tették, hogy gyakorlatilag szezontól függetlenül ehessünk friss zöldséget, gyümölcsöt, vagy hogy a világ másik tájáról hozott banán olcsóbb legyen, mint az alma, ami a szomszéd megyében terem.
Ez a kanadai videó már öt évvel ezelőtt arra ösztönzött, hogy helyi élelmiszert vásároljanak, mert a kialakult helyzet (amellett persze, hogy olcsóbbá tette az árakat) a helyi gazdaságot, az emberek megélhetését, és a termékek minőségét is befolyásolja. Hiszen bár lehet télen paradicsomot kapni a szupermarketben, de ez leginkább paradicsomnak látszó tárgy.
A modern technológia, az internet azonban sokat segíthet arra, hogy a mikroszintű kereslet és kínálat egymásra találhasson. Az egyik ilyen kezdeményezés a nekedterem.hu ahol zöldség- és gyümölcs-csomagokat lehet rendelni, bár a csomag tartalmának összeállítási szabadsága némileg korlátozott.
Egy másik kezdeményezés a „30km” okostelefon applikáció: ennek mechanizmusa igen egyszerű: belépés után lokáció alapon rá lehet keresni a kívánt termékekre (gyümölcs, zöldség stb.), a rendszer pedig megmutatja, hogy a közelben (még pontosabban 30 km-es közelségben 🙂 hol, kitől és mennyiért lehet ezeket beszerezni. Termelői oldalról regisztrálva a profiladatok kitöltése után minden fontosabb információt meg lehet adni a terményekről, és arról is, hogyan érhetik el őket a vásárlók, vagy vállalnak-e esetleg kiszállítást, kiszolgálnak-e nagyobb tételre érkező rendelést is. Ez a megoldás – bár elvileg valóban összeköti a keresletet a kínálattal, de a logisztika hiányát azért érzem, gondolom nem fogok 20 km-t autózni pár kiló paradicsomért, mert az ökológiai lábnyom így eléggé bigfootra sikeredne…
Szerintem egyébként, ha kidugjuk az orrunkat a hiper- és szupermarketekből vagy az okostelefon-alkalmazásokból, és elmegyünk az úgynevezett piacokra, akkor igenis találni őstermelőket, akik default biztosítják a helyi eredetet, nekem pl. a békásmegyerei piacon megvan a tuti paradicsom-, paprika- és kovászosuborka-beszállítóm 🙂
